Az incidens nemcsak a közigazgatás digitális sebezhetőségére világított rá, hanem közvetlen veszélybe sodorta az állampolgárok szenzitív adatait is – írta a támadásról beszámoló Népszava, amely szerint a kibertámadás a Magyar Államkincstár agrártámogatási rendszerét, a Nemzeti Kifizető Ügynökséget (NKÜ) érte.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Az NKÜ kiemelt jelentőségét az adja, hogy ez a szervezet a teljes magyar agrárium és vidékfejlesztés finanszírozási központja. Kizárólag mezőgazdasági, vidékfejlesztési és halászati támogatások folyósításával és kifizetésével foglalkozik évente ezermilliárd forintos nagyságrendben, uniós és hazai költségvetési forrásokból.

A MÁK annyit közölt, hogy jelenlegi információik szerint nem történt adatvesztés. A Népszavához eljutott információk szerint azért nem tudják pontosan, mert az adatokat korábbi mentésekből nyerik vissza. Úgy tudni, hogy nagyon érzékeny adatokról ügyfelek azonosító adatairól és kifizetési összegekről van szó.

A MÁK annyit elárult a támadásról, hogy az incidens következtében egyes belső felhasználó munkatársak számítógépén lévő állományok titkosítottá váltak.

A támadás során a kiberbűnözők a kincstár informatikai hálózatának védelmi vonalait áttörve jelentős mennyiségű adathoz fértek hozzá. A szakértők és a sajtóértesülések szerint a szivárgás következtében kritikus személyes és pénzügyi adatok váltak hozzáférhetővé illetéktelenek számára, ami súlyos adatvédelmi és nemzetbiztonsági kockázatot jelent. 

A betörés ráadásul nemcsak adatlopással, hanem részleges adatvesztéssel is járt, ami átmeneti fennakadásokat okozott a kincstár napi működésében és a lakossági ügyintézésben, de a teljes képet csak az utólagos vizsgálatok tudják feltárni.

A hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok vizsgálata fókuszában az áll, hogy a hackerek milyen mélyen tudtak behatolni az állami rendszerekbe, és a megszerzett adatokat felhasználták-e már zsarolásra vagy más illegális célokra. A nemzetközi elemzők rámutatnak, hogy az orosz hátterű csoportok az utóbbi időben fokozták a kritikus európai infrastruktúrák elleni akcióikat.

A Népszava arra is felhívja a figyelmet, hogy az államkincstárt ért orosz kibertámadás rávilágít arra, hogy a digitális közigazgatás korában az állami adatvagyon védelme a nemzeti szuverenitás egyik legfontosabb pillérévé vált. A szakértők szerint a hasonló kiberincidensek elkerüléséhez elengedhetetlen az állami informatikai rendszerek biztonsági protokolljainak gyökeres szigorítása, a védelmi kapacitások azonnali fejlesztése és a nemzetközi kiberbiztonsági együttműködés elmélyítése.

Nem csak külső behatolás okozhat azonban súlyos fennakadásokat. Mint arról beszámoltunk, júliusban elszabadult, és kibertámadást indított az OpenAI mesterséges intelligenciája is, amely emberi felügyelet nélkül, önállóan tört be a legfejlettebb szoftver egy külső platformra.