"2021. a magyar űrkutatás sikeres éve lesz"

- mondta Kiss László csillagász, hozzátéve, hogy kedd reggel startolt el a világűrbe egy újabb nanoműhold, amit a C3S KFT műhelyében építettek meg.

A platform magyar fejlesztésű, a nanoműhold hasznos terhe egy, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontban fejlesztett tudományos műszer, amellyel a kozmikussugárzást vizsgálják majd a Föld körül. Az űreszközt öt évig fejlesztették és helyi idő szerint estére állították végső pályájára.

Kiss László beszélt arról is, hogy az űreszközzel együtt már három magyar nanoműhold kering a világűrben. Ezzel a csillagász szerint a magyar űrkutatás a nemzetközi élvonalhoz zárkózik fel nagy sebességgel.

Beszámolt arról is, hogy augusztus 7-én először detektált egy gamma-kitörést az idén március 22-én felbocsátott, magyar vezetéssel fejlesztett GRBAlpha nanoműhold.  

Az asztrofizikai űreszköz egy mindössze 10 × 10 × 10 centiméteres CubeSat, amelynek célja egy, a gamma-kitörések égi helyzetének költséghatékony meghatározására készülő, nanoműholdakból álló rendszer, a CAMELOT megalapozása

- tette hozzá.

A hálózat 2024-2025-re valósulhat meg. A GRBAlpha nevű űreszközön egy új típusú detektor található, amely a gammasugárzást fénnyé alakítja.

Hozzátette: az űreszközt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében, a japán Hirosimai Egyetemen, illetve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Fizikai Intézetében dolgozó munkatársakkal tervezték és építették meg cseh és szlovák partnerekkel együtt.

Az augusztus 7-én felvillant - a NASA Swift műholdjával is észlelt - gamma-kitörést a CubeSat is detektálta - tette hozzá Kiss László hozzátéva, hogy a CAMELOT segítségével a több száz millió dolláros NASA műholdnál százszor olcsóbban lehetne észlelni a gamma-kitöréseket. "Ez még csak egy demonstrációs eszköz, amelynek a célja ennek a hálózatnak a megalapozása" - mondta Kiss László.

"Az elmúlt időszakot figyelembe véve, az egyik legösszetettebb projektünk eredménye ez a műhold"

- értékelte a munkát Horváth Gyula ügyvezető.

A kedd hajnali sikeres rakétastart után megérkeztek az első jelek a RadCube műholdról, melyek alapján a C3S szakemberei megerősítették, hogy minden rendben van a hajnalban pályára állt műholddal.

A start után néhány órával hazánk felé érkezett 3U CubeSat műholddal megtörtént a kapcsolatfelvétel.

A néhány perces áthaladás alatt a földi állomás vette a műhold által sugárzott rádiós jeleket és a C3S Küldetés Operációs Központja értelmezte azokat. A leérkező rádiós jelek a műhold életjeleit tartalmazzák, így tudható, hogy a platform első automatikus feladatait sikeresen elvégezte, a műhold antennája és napelemszárnyai kinyíltak, és az alrendszerek a tervezettnek megfelelően, jól működnek.

Most, hogy a műhold életjelei rendben vannak az elkövetkező néhány hétben a RadCube üzemeltetési csapata előkészíti a műholdplatformot a tudományos kísérletek és mérések elvégzésére.

(MTI/Hetek)