Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel már csütörtökönként olvasható a friss újság és a teljes archívum is elérhető! Részletek: a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Ezek az eredmények pedig arra utalnak, hogy a területnek a kereszténység előtti korba visszanyúló, bibliai szempontból is releváns történelmi múltja van, jóllehet a radiokarbonos vizsgálatokat még nem végezték el.
A kutatás során fontos támpont volt a János evangéliumában szereplő leírás Jézus sírjáról. A másik támpontot az jelentette, hogy egyes keresztény felekezetek hagyománya szerint a Szent Sír-templom Jézus keresztre feszítésének (Golgota) és közeli sírjának helyén áll, amelyet ma is jelez az 1810-ben emelt épület.
„Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust.”
„Tudjuk, hogy a terület már Hadrianus császár idején a város része volt, amikor a rómaiak felépítették az Aelia Capitolinát” - mondta a Times of Israelnek Francesca Romana Stasolla professzor a római Sapienza Egyetemről, utalva arra, hogy Kr. u. 2. század első felében Jeruzsálem romjaira római várost építettek. „Jézus idején azonban a terület még nem volt a város része” – tette hozzá.
Stasolla azóta vezeti a munkát, hogy 2022-ben megkezdődtek az úttörő régészeti munkálatok a történelmi helyszínen.
A templomot kezelő vallási hatóságok - az ortodox pátriárkátus, a Szentföld Kusztódia és az örmény pátriárkátus - évekig tartó patthelyzet után 2019-ben állapodott meg a felújítási projektről, amihez az Izraeli Régészeti Hatóság engedélye is kellett. Ennek birtokában elkezdték a bazilika nagyrészt 19. századi padlóburkolatának cseréjét.
„A felújítási munkálatok során a vallási közösségek úgy döntöttek, hogy engedélyezik a padló alatti régészeti ásatásokat is” - árulta el Stasolla a The Times of Israelnek adott interjújában. Mint mondta,
„a régészeti-botanikai leletek különösen izgalmasak voltak számunkra, tekintettel arra, hogy mit említ a János evangéliuma, amelyről úgy véljük, hogy olyasvalaki írta vagy állította össze, aki ismerte Jeruzsálemet abban az időben. Az evangélium utal egy zöld területre a Kálvária és a sír között, és mi ezeket a megművelt földeket azonosítottuk”.
„A templom egy kőbányára épült, ami nem meglepő, hiszen Jeruzsálem óvárosának nagy része egy kőbányán fekszik” - mondta Stasolla. „A kőbánya a vaskorban működött. Az ásatás során kerámiákat, lámpákat és más, ebből a korszakból származó használati tárgyakat találtunk.”
Miután pedig a kőbánya megszűnt, és a templom építése előtt a terület mezőgazdasági célokat szolgált.
