Szinte minden héten találnak valami rendkívülit Dávid városában, vagy Izrael más részein, amelyek bizonyítják a Bibliában évezredekkel ezelőtt leírtakat. Legyen szó a kananeus vallás kellékeiről, az Izraelre rontó asszírok fegyvereiről, vagy akár a rejtélyes Frigyláda tartókövéről - egyre több régészeti szenzáció támasztja alá a bibliai történeteket.
A legújabb felfedezés egy eddig viszonylag fekete foltot helyez még jobb megvilágításba. A ritka lelet az Óváros falain kívül, a Dávid városában végzett ásatások során került elő. A két tárgy: a pecsét és pecsétnyomó a Kr.e. 6 századra vezethető vissza, amikor 586-ban a Júdeába benyomuló babiloni seregek lerombolták a Templomot és a zsidóság egy részét fogságba hurcolta, miközben a várost elpusztították. Eddig mindössze csak 10 tárgy ismert, ami az ezt követő perzsa időszak valamelyikéből származik (Kr.e. 536-333).
"A perzsa időszak igazi fekete lyuk a régészetben"
- magyarázta a Times of Israelnek Dr. Yiftah Shalev, az Izraeli Régészeti Hatóság kutatója. "Mindig, amikor találunk valamit, az olyan mintha gyertyát gyújtanánk a sötétben - ami sok mindent új megvilágításba helyez" - folytatta.
A pecsétnyomó egyfajta birodalmi stílust tükröz, valamiféle vezetőt, vagy istenséget ábrázol, míg a nyers agyag pecsétet helyben készíthették alsóbb társadalmi rétegben. Az előbbin egy széken ülő alak látható, előtte pedig néhány oszlop. Az Izraeli Régészeti Hatóság álláspontja szerint az alak vagy egy király lehetett, ám lehetséges az is, hogy a nyomó Nabu, vagy Marduk babiloni főistenséget ábrázolja. Míg az agyagpecsét egészen különleges tárgy, mivel úgy tűnik, hogy valaki egy törött cserép darabjába faragott betűknek látszó formákat.
A kettő együtt Shalev szerint jól tükrözik, hogy a korban a hivataliság elkezdett visszatérni a babiloniak által elpusztított városba. A zsidók elhurcoltatását követően a városban maradó jeruzsálemi lakosok elkezdték újraépíteni a várost, és annak bürokratikus rendszerét is, éppen ahogyan a Biblia is ír erről.
Jeruzsálemmel összefüggésben az elpusztult városban fennmaradó hivataliságra most először találtak egyértelmű régészeti bizonyítékot. Ezek a kellékek jól jelzik az itt élők erőfeszítéseit a helyreállításra.
Tudományosan ugyan semmi sem utal arra, hogy a város valaha is elhagyatottan állt volna, most azonban a régészek az ásatások során feltárták, hogy a babiloni megszállás elől megmenekült lakosok az ősi Jeruzsálem külterületén rendkívüli otthonokat emeltek fel, a romok közepette - magyarázta a kutató.
A Biblia történetírása szerint Júdea babiloni megszállása az i.e. 7 században kezdődött, és a zsidók elhurcolása összesen három hullámban történt meg. 586-ban Jeruzsálemet kifosztották, az Első Templomot pedig lerombolták. A város értelmiségi, vallási és polgári vezető rétegét deportálták. Végül 539-ben a perzsák meghódították Babilont, miután Círusz király engedélyezte a zsidóknak a visszatérést.
Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook oldalunkon megteheti:
hetilap
