Ez a háromoldalú egyeztetések harmadik fordulója; korábban a felek kétszer találkoztak Abu-Dzabiban. Amerikai részről a Fehér Ház YouTube-csatornáján megjelent nyilatkozatban, illetve a Suzy Wiles kabinetfőnök újságírói kérdésekre adott válaszában hangsúlyozták, hogy Kijev érdemi jelenléte elengedhetetlen a tárgyalási folyamatban.

Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

Az ukrán delegációt Rusztem Umerov volt védelmi minszter, a Nemzetbiztonsági Tanács jelenlegi elnöke vezeti; a küldöttség tagjai között szerepel Kirilo Budanov is, állításuk szerint Kijev kész konstruktív párbeszédre, és napirenden kívánja tartani többek közt az energetikai tűzszünet kérdését is. 

Washington egyértelmű elvárása arról, hogy Ukrajna vegyen részt a genfi tárgyalásokon, feltehetően a diplomáciai folyamat legitimálását és a tárgyalások hatékonyságát szolgálja; ugyanakkor ez nyomást helyez Kijevre, hogy politikailag vállaljon részvételt olyan fórumon, ahol Moszkva is érvényesíteni próbálhatja maximalista céljait.

Az orosz delegáció élén Putyin elnök tanácsadója, Vlagyimir Megyinszkij áll, aki szerint a háború lezárásához nem elegendőek az ukrán területi kompromisszumok. Megyinszkij kinevezésére a washingtoni Háborúkutató Intézet (ISW) elemzői is felhívták a figyelmet, mondván az orosz küldött személye szélesebb körű követeléseket jelezhet Ukrajnával szemben, nem csupán a korábban annektált régiók tartós kontrollját. 

Ebben az esetben a megbeszélések a vártnál bonyolultabbak és hosszabbak lehetnek; ami csökkentheti a gyors, kompromisszumos megoldás esélyét, és növelheti a nyugati közvetítők szerepvállalásának fontosságát. A következő napokban erre a kérdésre közelebbi választ kaphatunk a genfi tárgyalások első nyilvános kijelentései és a delegációk közös közleményei alapján, hogy tisztázódik-e a napirend, és lesznek-e gyors áttörések a tűzszünet/ellenőrzési mechanizmus kérdésében? A dilemma Washington számára az, hogy amennyiben Moszkva keményebb pozíciót képvisel, akkor a diplomáciai vagy katonai támogatás növeljék-e Ukrajnának?

Fenyegető orosz nyilatkozatok

Vlagyimir Megyinszkij az orosz békedelegáció kinevezett vezetője zárt körben olyan, rendkívül kemény álláspontot fogalmazott meg, hogy szerinte Oroszország „készen áll akár több millió embert is elveszíteni” és „évekig kenyéren és vízen élni”, ha a Donyec-medence orosz kézen maradása és a „különleges hadművelet” céljai így valósulnak meg – állította egy Kreml-közeli forrás a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

Megyinszkij kinevezése az orosz delegáció élére egyértelmű jelzés lehet arról, hogy Moszkva kemény pozícióból kíván tárgyalni, abból kiindulva, hogy Oroszország képes lenne nagy emberveszteséggel és hosszan tartó nélkülözéssel is folytatni a hadműveletet, amennyiben a céljaik elérése elhúzódna.

Amennyiben ezt a kiszivárogtatott álláspontot képviseli az orosz fél a tárgyalásokon, az erősítheti azt a képet, hogy Moszkva nem kompromisszumkész a megegyezés és a békekötés érdekében, hanem háborús célokat tart prioritásnak. Ez csökkentheti a közeljövőben esélyét egy gyors, kölcsönös alkut jelentő megállapodásnak. 

Ugyanakkor meglehet, hogy ez a zárt körben elhangzott, radikális kijelentés belső politikai célokat is szolgálhat, üzenetként a keményvonalas ipari-katonai blokk által időnként puhakezűnek és túl óvatosnak tartott Vlagyimir Putyin felé arról, hogy ideje lenne nagy áldozatokat vállalni a háború céljai érdekében. Egyúttal a nemzetközi közvélemény számára is provokatív jelzés lehet arról, hogy a tárgyalásokon ne számítsanak jelentős kompromisszumokra Moszkva részéről. 

Rubio számol a kudarc lehetőségével is

Mint arról beszámoltunk, az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalások Donyeck megye azon ötödének birtoklása körüli kérdésre szűkültek, amely jelenleg nincs orosz felügyelet alatt. Erről Marco Rubio amerikai külügyminiszter beszélt Münchenben a biztonságpolitikai konferencia helyszínén a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban. Rubio kifejtette, hogy a terület feladása Ukrajna számára „nyilvánvaló okokból” kemény engedmény lenne mind taktikai, mind politikai nézőpontból.

„Folytatni fogjuk azon módozatok feltárását, amelyek láthatóvá teszik, van-e olyan megoldás erre a kivételes problémára, ami elfogadható Ukrajna számára, és amit Oroszország is elfogad”

– fogalmazott a külügyminiszter.

Marco Rubio megismételte, hogy bár a kudarc sem kizárt, az Egyesült Államok minden megtesz majd annak érdekében, hogy feltárják, tető alá hozható-e megállapodás a háborúban álló két fél között. Megállapította, hogy az ukrajnai háború nem zárul majd hagyományos értelemben vett vereséggel, ismét rámutatva arra, hogy Oroszország hetente 7-8 ezer katonát veszít, míg Ukrajnában hatalmas az infrastruktúrában esett kár, aminek újjáépítése évekbe telik és dollármilliárdokba kerül majd.

Marco Rubio müncheni beszédét magyar szinkronnal megnézhetik itt a csatornánkon: