“Egyre nő azon emberek csoportja, akik egyetlen vallási hagyománnyal sem tudnak azonosulni, de a beszélgetésre, támogatásra szükségük van azzal kapcsolatban, hogyan is legyenek jó emberek és éljenek etikus életet”

– nyilatkozta a 44 éves Epstein a New York Timesnak. „Nem Istenhez fordulunk a válaszokért. Mi vagyunk egymás válaszai.”

Az ateista férfi káplán kollégái úgy vélték, megfelelő ember a pozícióra, tekintve a fiatalok vallástalan voltát. Egy 2020 decemberében közzétett közvélemény kutatás szerint

a 18 és 29 év közötti fiatalok több mint egyharmada vallástalanként, ateistaként vagy agnosztikusként határozza meg magát Amerikában.

A Harvard egyetem által közelmúltban végzett kutatásból pedig az derül ki, hogy a gólyák kétszer nagyobb valószínűséggel határozzák meg magukat agnosztikusként vagy ateistaként, mint 18 éves társaik. Tavaly az elitegyetem diákjainak 40 százaléka vallotta magát a fent említett kategóriákhoz tartozónak. 

“Talán egy konzervatívabb egyetemi környezetben felmerülhetne a kérdés, hogy mit művelnek a Harvardon, hogy humanistát választanok a káplánok élére, de ebben a környezetben ez működik”

– nyilatkozta a lépésről az egyik egyetemi káplán, Margit Hammerstrom. 

A Harvard lutheránus lelkésze, Kathleen Reed szerint Epstein megválasztásával „megmutatták az egyetemnek, hogy tudna működni a világ, ha a különböző tradíciók arra koncentrálnak, hogyan lehetünk jó emberek és embertársak.” 

A harvardi káplánok vezetőjeként Epstein több mint 40 keresztény, muszlim, zsidó, buddhista, hindu és más valláshoz tartozó egyetemi káplán munkáját koordinálja majd.

Ahogy arról a közelmúltban beszámoltunk, az elmúlt hetekben a Harvard is beleállt a sokszerelműség elfogadtatásáért folyó harcba:  az elitegyetem LMBTQ+ támogató központja együttműködést kezdett a frissen alakult sokszerelműségi jogokat támogató koalícióval

(CBN/Hetek)