Az egyik per alapja az volt, hogy az előző amerikai elnök Obamacare néven ismert egészségbiztosítási programja kötelezővé tette a munkaadók számára, hogy dolgozóiknak biztosítsák igény esetén fogamzásgátlókhoz, köztük az úgynevezett „abortusz-pirulákhoz” való hozzájutást.

A döntéssel szemben egy katolikus apácarend tiltakozott, arra hivatkozva, hogy a vetélést előidéző fogamzásgátlás sérti a lelkiismereti meggyőződésüket. Az alkotmányra hivatkozva kérték, hogy mentesítsék őket az alól, hogy kötelező legyen számukra ezt biztosítani a munkavállalóik számára. 

A Legfelsőbb Bíróság precedensértékű döntés most nem csak ezt az apácarendet mentesítette a kötelezettség alól, hanem kimondta:

minden munkaadónak joga van lelkiismereti és morális okokból mentességet kérni az Obamacare rendelkezései alól.

A másik ügyben egy katolikus egyházi iskola kérte annak kimondását, hogy szabadon dönthessenek arról, kit alkalmaznak tanárnak és más állásokban, ne kelljen ezekben a kérdésekben kormányzati előírásokat, kvótákat követniük. Az indoklás szintén a vallásszabadság védelme volt:

"Elfogadhatatlan, hogy kormányhivatalnokok döntsék el, ki taníthatja a katolikus hitet katolikusoknak, vagy a judaizmust zsidóknak. Örülünk annak, hogy a Legfelsőbb Bíróság most egyértelműen megerősítette: az egyházi közösségeknek és nem a kormánynak feladata eldönteni, ki taníthatja a gyerekeket Istenről.”

– mondta a CBN News műsorában Eric Rassbach, a katolikus iskolákat képviselő jogvédő szervezet képviselője.

A Legfelsőbb Bíróság friss döntései sem feledtetik azt, hogy a testület – mint arról lapunk beszámolt – gyakorlatilag újradefiniálta a biológiai nem meghatározását egy diszkriminációellenes törvényben, és egy, a nők és gyermekek biztonságát védő louisianai törvényt is elkaszált 5-4 arányban. A szavazást egy korábban életpárti törvényeket támogató konzervatív bíró szavazata döntötte el.