„Ez a történelmi jelentőségű szavazás fontos jelzést küld a kétpárti USA elkötelezettségről a NATO mellett, és arról is, hogy biztosítjuk, hogy szövetségünk készen álljon a ma és a holnap kihívásaira”

-mondta Biden.

Az amerikai elnök üdvözölte a Szenátus gyors ratifikációs folyamatát, ami 1981 óta a leggyorsabb volt. 

Mindkét tábor szenátorai határozottan támogatták a két ország felvételét és fontos szövetségesnek nevezték őket, akiknek modern hadseregük már amúgy is szorosan együttműködött a NATO-val.

„A két virágzó, demokratikus nemzet felkészültsége kiemelkedő és a NATO szövetség megerősítését fogja szolgálni”

-mondta Bob Menendez demokrata szenátor, a Külügyi Bizottság elnöke.

A Szenátus vezetője, Chuck Schumer kijelentette, hogy ez a nyugati egység jele azután, hogy Moszkva háborút indított Ukrajna ellen.  

Az egyetlen, aki a csatlakozásuk ellen szavazott a republikánus Josh Hawley volt, aki egyetértett azzal, hogy az Egyesült Államoknak hazája védelmére kell összpontosítania, de hozzátette, hogy Washingtonnak inkább a kínai kihívásokra kell koncentrálnia, mint Európára. 

Finnország és Svédország hivatalos felvételéhez mind a 30 NATO-tagállam támogatására szükség van.

Ezt nem tette még meg Csehország, Görögország, Magyarország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország és Törökország. 

Törökország a támogatásért cserébe bizonyos engedményeket kért a két országtól. Ankara több tucat, általa ’’terroristának’’ titutált kormányellenes személyek kiadatását követelte a tagállami jelöltektől. 

A ratifikáció a hét tagállam támogatása hiányában akár egy évig is eltarthat. 

(Aljazeera/Hetek)