Jó hír: az első hullám után a magyarok optimistábban tekintenek a jövőre, mint az EU nagy része
Egy európai felmérés szerint bizakodóbbak vagyunk pénzügyi kilátásainkkal kapcsolatban
Jó hír: az első hullám után a magyarok optimistábban tekintenek a jövőre, mint az EU nagy része

Forrás: Shutterstcok/Puzzlepix

2020. 09. 29.
A koronavírus első hulláma után a magyarok jobbnak ítélték a jövőt a legtöbb EU-országnál - derül ki az Eurofound európai uniós ügynökség lakossági felméréséből, amelyet a Magyar Nemzet ismertetett keddi számában.

A júliusban megkérdezett állampolgárok válaszai alapján összeállított felmérés szerint az európai munkavállalók mintegy tíz százaléka veszítette el állását a koronavírus megjelenése óta, a legtöbben Spanyolországban és Görögországban. A tavaszi korlátozások feloldását követően pedig csak három százalékuk talált újra állást.

Júliusban a tagállamok közül Magyarországon, Ausztriában és Dániában érezték úgy legkevesebben - a munkavállalók mindössze öt százaléka -, hogy veszélyben lenne a munkahelyük.

Ezzel szemben Bulgáriában és Görögországban 15-20 százalék féltette az állását, a 27 tagállamban pedig átlagosan a megkérdezettek tíz százaléka.

A munkanélküliség és a részidős foglalkoztatás bevezetése hatással volt a háztartások anyagi helyzetére is. A legtöbb országban kedvezőbben ítélték meg júliusban a családi pénzügyeket áprilishoz képest.

Magyarországon a válaszadók jelentős része jobbnak látta pénzügyi kilátásait a korlátozásokat követő időszakban, uniós átlagban ugyanakkor a kilátások érdemben nem változtak.

A felmérés szerint a háztartások 44 százaléka látja úgy, hogy nincs három hónapra elegendő tartaléka.

Budapest
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Magyarországon - Észtország és Lettország után - a harmadik legbizakodóbbak az emberek a 27 EU-tagállam közül: a válaszadók 16 százaléka azt reméli, a következő időszakban javul a háztartásuk finanszírozási helyzete. Az uniós átlag 12 százalék.

A Magyar Nemzet cikke szerint Magyarországon a járványnak a munkaerőpiacra gyakorolt kedvező hatása volt, hogy a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése egyszerűbbé vált.

Ez kilenc másik országban volt még jellemző, elsősorban azokban a tagállamokban, ahol a járvány előtt nem vált általánossá az otthoni munkavégzés.

Az újranyitással párhuzamosan a szubjektív jóllét is javult, Magyarországon ráadásul jobban érezték magukat az emberek az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott öt szempont alapján, mint a járványt megelőzően.

(MTI/Hetek)

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook-oldalunkon megteheti: 

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!