Míg 2011-ben a 17 éves roma fiúk 81 százaléka volt nappali tagozatos diák, addig 2016-ban már csak 58 százalékuk, a roma lányok körében pedig 74-ről 58 százalékra esett vissza a tanulók aránya. A folyamat hátterében az áll, hogy a tankötelezettség korhatárát 2011-ben 18-ról 16 évre szállították le. A döntés következtében a 16–18 éves roma fiatalok körében, különösen a hátrányos helyzetű régiókban megugrott az iskolai lemorzsolódás aránya, miközben a nem roma fiataloknál érdemben nem változott a mutató.
Gyenge vigasz, hogy 2011 és 2016 között a 18–29 éves roma fiatalok körében folytatódott az érettségizettek amúgy elég alacsony arányának növekedése – ez 2-3 százalékponttal, mintegy 15 százalékra nőtt. (A teljes népességben 75 százalék az érettségizett arány.)
Az ennél jóval nagyobb arányú lemorzsolódás viszont azért is aggasztó, mivel köztudott, hogy a romaság felemelkedésének, társadalmi beilleszkedésének kulcsa az oktatás lenne. A korai iskolaelhagyás növekedésével egyidejűleg megnőtt a roma fiatalok foglalkoztatottsága is, ami sajnos kizárólag a közmunka következménye – derül ki a Munkaerőpiaci tükör 2019 című kötetből, melynek szerzői a 2011-es népszámlálás és a 2016-os mikrocenzus adatait hasonlítják össze.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.02.14. (XXIV/07)
