A kezdeményezés állítólag összefüggésben áll Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közelmúltban nemzetközi közösségnek címzett Kína-ellenes szövetségre való felszólításával.
A koronavírus felfedte a Nyugat Kínára-utaltságát kulcsfontosságú pontokon, és az Öt Szem szövetség most azt tűzte ki célul, hogy aktívan dolgozzon azon, minél függetlenebbek lehessenek tagországai ezeken a területeken. Éppen ezért hamarosan terveket tesznek közzé az ausztráliai kanadai, és amerikai ritkaföldfémek és fél-ritkaföldfémek előállításának jelentős növelésére a kínai készletektől való függőség csökkentése érdekében.
Ezek azok a kritikus fontosságú anyagok, melyek minden mobiltelefon, laptop és televízió előállításához, illetve motorok, műholdak, lézerek és rakéták legyártásához. Az elmúlt évtized során Kínából érkezett a globális ritkaföldfém ellátás 90 százaléka, állítja a US Geological Survey (az amerikai geológiai felmérés).
Az 1941-ben létrejött Öt Szem hírszerzőszövetség szerepe bővítésének lehetősége részét képezi a konzervatív demokratikus jogalkotók egyre növekvő törekvésének, hogy versenyképes politikai és gazdasági szövetséget alakítsanak ki a Kínával szemben.
A gazdasági együttműködés nagy vonzerővel bír azon brit konzervatív parlamenti képviselők számára is, akik az EU-n és Kínán kívül keresnek kereskedelmi partnereket.
Az Öt Szem jelenlegi tagjai Ausztrália, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és Új-Zéland.
Japán, mint a „hatodik szem” csatlakozásának lehetőségét Taro Kono japán védelmi miniszter vetette fel a múlt héten, mikor kijelentette, örömmel venné, ha a hírszerzési csoport meghívná köreibe.
Figyelmeztetett a kínai gazdaság növekedésével kapcsolatban, ami lehetővé tette az ország számára, hogy külföldi technológiai cégeket vegyen meg:
“Technológiai partnerségek olyan országokkal, mint például Nagy-Britannia kritikus jelentőséggel fognak bírni a Kína elleni fellépésben”
- jelentette ki a védelmi miniszter, majd világossá tette, nem katonai konfliktust akar kirobbantani Kínával.
(The Guardian/Hetek)