Oroszország az Oresnyik (magyarul: „mogyoróbokor”) elnevezésű rakétarendszerrel támadta meg Ukrajnát, amely interkontinentális nukleáris csapásmérő képességekkel rendelkező fegyver. Moszkva most másodszor vetett be ilyen fegyvert ukrajnai terület ellen. A nyugati Lvov (Lviv/Lemberg) régióban végrehajtott csapást most is robbanófej nélkül hajtották végre, ezért a támadást minden bizonnyal üzenetnek és pszichológiai demonstrációként szánták, nem pedig kinetikus támadásként.

Lényegre törünk! Bár sokan próbálják elhallgattatni közös értékeinket, de nem hagyjuk! Kérjük, fizessen elő Ön is, hogy jövőre is folytatni tudjuk ezt a munkát: részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadás válaszlépés volt az ukránok támadására Vlagyimir Putyin valdaji rezidenciája ellen. Ukrajna tagadta, hogy bármilyen támadást hajtott volna végre Putyin rezidenciája ellen, szerintük az állítás egy szándékosan összehangolt dezinformációs kampány része, amelynek célja a béketárgyalások aláásása.

Ukrán és nyugati megfigyelő csoportok jelentették először az Oreshnik bevetését. Nem ez az első alkalom, hogy Oroszország beveti ezt a rendszert Ukrajna ellen. 2024-ben Moszkva egy Oresnyik rakétát lőtt ki Dnyipro városa felé, szintén robbanófej nélkül, amit az elemzők inkább jelzésnek, mint harci műveletnek írtak le – írja tudósításában a France24.

Ezúttal a célpont nyilvánvalóan Ukrajna Lviv régiója volt. Az elemzők feltételezik, hogy a célpont a sztriji földgáz bázis lehetett, amely Európa legnagyobb földalatti gáztárolója. A létesítmény kritikus szerepet játszik Ukrajna téli energiaellátásának biztonságában, és logisztikai gázközpontként szolgál az európai országok számára is. Az ilyen infrastruktúra nemcsak Ukrajna, hanem Európa egyes részeinek is elengedhetetlen, mivel biztosítja a lakosság fűtését a hideg hónapokban.

Oroszország számára az energia- és polgári infrastruktúra elleni támadások már megszokott taktikává váltak. Ugyanezen az éjszakán Kijevben végrehajtott támadások megrongálták az energiaellátó létesítményeket, ami miatt a főváros egyes részeiben áramszünet következett be.

Ukrajna hivatalosan nem erősítette meg az Oresnyik rakéta használatát. A légierő parancsnoksága azonban közölte, hogy január 8-án 23:47-kor az orosz erők ballisztikus rakétával támadták meg Lviv infrastrukturális célpontjait, megjegyezve, hogy a légi objektum körülbelül 13 000 kilométer/órás sebességgel haladt ballisztikus pályán – ez a sebesség megegyezik az Oresnyik rendszerével.

Az előzetes jelentések szerint a sztriji gáztároló nem sérült meg, így a támadás pontos célpontja nem tisztázott.

A korábbi indításokhoz hasonlóan az Oresnyik rakéta ezúttal sem hordozott robbanófejet, csak egy tehetetlen tömeget – gyakorlatilag egy nagy fémdarabot lőttek ki, ami tízszeres hangsebességgel csapódott a földbe. A keletkező kráter nem robbanás, hanem az objektum kinetikus ereje okozta, amelyet a több mint 10 000 kilométer/órás sebességgel történt becsapódás váltott ki.

2024-ben Oroszország hasonló módon indított egy Oresnyik rakétát egy nyílt mezőre a Dnyiproban található Pivdenmash ipari komplexum közelében, szintén robbanófej nélkül. Az elemzők szerint a cél egyszerűen a képességek demonstrálása volt.

Az Ukrajnának és a nyugatnak szóló üzenetként értékelte a támadást Andrew Korbyko amerikai biztonságpolitikai elemző is. Mint írta, az Oresnyik bevetése válasz egy sor provokatív lépésre, köztük az az ukránok által újév előtt elkövetett merényletkísérletre Putyin ellen, Franciaország és az Egyesült Királyság hivatalos terveire, miszerint csapatokat küldenek Ukrajnába, ha tűzszüneti megállapodás születik, valamint az Egyesült Államok által az Atlanti-óceánon lefoglalt orosz lobogó alatt közlekedő tartályhajóra.