A hajnalban kiadott közlemény szerint a döntést "hosszú és intenzív" vita előzte meg "személyekről, választási esélyekről és a párt bázisának hangulatáról".

A népszerűtlenebb jelölt mellett döntöttek

A kancellárjelöltségre Armin Laschet és a Markus Söder CSU-elnök, bajor miniszterelnök is pályázott, ami a második világháború vége óta működő szövetség történetének egyik leghevesebb testvérpárti vitájához vezetett. A kérdés a CDU-t is megosztotta, több vezető politikus, köztük elnökségi és választmányi tagok is a pártelnöknél népszerűbb bajor kormányfő jelölését javasolták. Arra hivatkoztak, hogy a pártszövetség Markus Söder vezetésével nagyobb eséllyel lehet sikeres a Bundestag-választáson, és a tagság, illetve a választók is többnyire őt támogatják.

A rendkívüli - a pártelnök által hétfő délelőtt összehívott - választmányi ülésen hat órán keresztül folytatott vita után, éjfél után szavaztak.

A testület szavazati joggal rendelkező 46 tagja közül 31-en Armin Laschetre, 9-en Markus Söderre voksoltak. A titkos szavazáson hatan tartózkodtak. Armin Laschet így 77,5 százalékos támogatottságot szerzett a választmánytól.

Markus Söder hétfőn Münchenben a CSU elnökségi ülése után tartott tájékoztatóján kijelentette, hogy a CDU vezetőségének kell eldöntenie, ki legyen a pártszövetség közös kancellárjelöltje. Azt mondta, hogy a CSU bármilyen döntést elfogad. Igen hasonló nyilatkozatot tett nyolc nappal korábban, április 11-én is. Másnap a CDU elnöksége és választmánya is kiállt Armin Laschet mellett, bár szavazást nem tartottak a kérdésről. Markus Söder kétségbe vonta az állásfoglalás érvényességét, kifejtette, hogy nem felülről diktálva, hanem minél szélesebb kört bevonva kell meghozni a döntéseket.

Egyelőre nem ismert, hogy Markus Söder és a CSU miként viszonyul a CDU-választmány újabb állásfoglalásához.

Egyszer már vereséghez vezetett a vita

A pártszövetség hagyományai szerint a kancellárjelöltség a CDU elnökét illeti, mert a CDU a szövetség nagyobbik - a 16 tartomány közül 15-ben működő - tagja. Ez azt jelenti, hogy elsőként a CDU elnöke nyilatkozhat arról, hogy vállalja-e a feladatot, és kit javasol maga helyett, ha nem él a lehetőséggel.

Eddig egyszer fordult elő, hogy a csak Bajorországban működő CSU nem értett egyet a testvérpárt vezetőjének javaslatával. A vita végére a két párt egyetlen közös testülete, a Bundestag-frakció tett pontot.

Ez 1979-ben történt, akkor Helmut Kohl CDU-elnök Ernst Albrecht alsó-szászországi miniszterelnököt - Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök édesapját - javasolta kancellárjelöltnek, a frakció viszont Franz-Josef Strauss CSU-elnök, bajor kormányfő mellett döntött, akinek vezetésével azonban a CDU/CSU végül nem került kormányra az 1980-as Bundestag-választáson.

A Bundestag hozza meg majd a végleges döntést

A kancellárjelölt megnevezésének nincs jogi vonatkozása, mert Németország kormányfőjét nem a választópolgárok, hanem a Bundestag választja meg. A jelölt megnevezése politikai állásfoglalás, azt az üzenetet közvetíti a választóknak, hogy az adott párt - vagy pártszövetség - azért dolgozik, hogy Németország következő kormányát a jelöltjük vezethesse.

A kancellárjelölt egyben a párt választási kampányának főszereplője, függetlenül attól, hogy ki a párt elnöke, illetve kik az adott pártszövetség vezetői.

A CDU/CSU országos választói támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint 29-31 százalék között van. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a szavazatok 32,9 százalékát gyűjtötték össze.

(MTI/Hetek)