A portál értesülései szerin az első nap került sor a Brexit, a klímaváltozás elleni küzdelem és a járványhelyzet megvitatására, majd másnap következtek a külpolitikai kérdések, többek között az Európai Unió és az Afrikai Unió közötti csúcstalálkozó előkészítése.
Annál a résznél, ahol igyekeztek összefoglalni, mit vár az EU a találkozótól két szó miatt közel egy órás vita tört ki, aminek Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Xavier Bettel homoszexuális luxemburgi miniszterelnök ütközött ideológiai kérdés mentén
Bettel nemtetszését fejezne ki a "tanácsi következtetések" dokumentum azon részével kapcsolatban, mely a „férfiak és nők egyenjogúságáról” szólt, mondván, jobb lenne, ha a gender equality, azaz a „társadalmi” nemek közti egyenlőség állna ott, amit eredetileg is terveztek.
A 444.hu értesülései szerint a kifejezés azért került ki, mert a magyar és a lengyel nagykövet egy október 12-ei ülésen ragaszkodott a jelenlegi megfogalmazáshoz.
A vitában a luxemburgi miniszterelnök mellé állt Mette Frederiksen dán miniszterelnök is, aki szerint a genderes változat a bevett forma más megállapodásokban is, miért is lenne ebben az esetben másképp.
Orbán azonban az oldal információi szerint állítólag kijelentette:
"Magyarországon mi nem használjuk azt, hogy gender equality. Ez egy túlideologizált szó."
Andrej Babis cseh miniszterelnök, aki a távollevő Mateusz Morawieczki lengyel kormányfőt is képviselte elvileg határozottan a magyar miniszterelnök mellé állt a kérdésben, míg a többi vezető véleménye megoszlott az érdektelenség és a másik oldalt támogató hozzáállás között.
Az oldal információi szerint Angela Merkel azt javasolta, mindkét változatot vessék el és korábbi uniós dokumentumra hivatkozzanak a kérdésben. A végeredmény a következő lett:
„Ezenfelül – emlékeztetve a stratégiai menetrendre és a 2020. június 30-i tanácsi következtetésekre – az egyetemes értékek, a megkülönböztetés tilalma, valamint a mindenkit megillető egyenlő jogok és esélyegyenlőség, a női önrendelkezés elősegítése, a fiatalok bevonása, az oktatás és a készségek, a társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóság, továbbá a jó kormányzás és a jogállamiság olyan kulcsfontosságú horizontális témák, amelyekben az EU szerepet vállalhat.”
(444.hu/Hetek)
