EU katasztrófa-ajánlás: Mindenki élje túl maga az első 72 órát!

A brüsszeli testület szerint a segítségnyújtás megszervezése és a közszolgáltatások helyreállítása időbe telik, így az első három napban az emberek elsősorban saját tartalékaikra támaszkodhatnak.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A kezdeményezést Hadja Lahbib, az EU egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős biztosa mutatta be az Európai Polgári Védelmi Fórumon. „Amikor beüt a katasztrófa, az első órák határozzák meg a kimenetelt. Minden európai polgárnak tudnia kell, mit tegyen, hogyan védje meg a családját és miként segítsen másoknak” – hangsúlyozta a biztos.

A bizottsági ajánlás szerint minden háztartásban célszerű felhalmozni egy alapvető sürgősségi tartalékot. Ez magában foglalja a hosszú eltarthatóságú élelmiszereket, az ivóvizet, a személyes gyógyszereket és elsősegélycsomagot, zseblámpát, elemes rádiót, feltöltött powerbankokat, a fontos személyes dokumentumok másolatait, valamint készpénzt kis címletekben arra az esetre, ha a digitális fizetési rendszerek lebénulnának.

Brüsszel a felkészítést már legkisebb korban elkezdené: azt javasolják a tagállamoknak, hogy az óvodai és általános iskolai oktatásba is építsék be a vészhelyzeti viselkedési szabályok készségszintű elsajátítását. Emellett a társadalmi tudatosság növelésére 2027-től kezdve minden év október 23-át az uniós felkészültségi napként ünnepelnék.

Az uniós polgári védelmi felhívás időzítése nem független a felerősödött geopolitikai kockázatoktól. Bár az amerikai Védelmi Minisztérium a hírek szerint mérsékletebb retorikára kérte a baltikumi államokat – Lettországot, Litvániát és Észtországot –, hogy elkerüljék a helyzet túlfeszítését, a kelet-európai régióban változatlanul magas a katonai feszültség. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban nyíltan kijelentette, hogy egy Oroszország és Európa közötti esetleges katonai összecsapás elkerülhetetlenül nukleáris eszkalációhoz vezetne.

Brüsszel hangsúlyozza, hogy az ajánlások nem kötelező érvényű törvények, hanem szakmai iránymutatások a nemzeti hatóságok számára. A cél az, hogy a lakosság pánik helyett tudatosan felkészüljön a váratlan krízishelyzetekre, és a katasztrófavédelem a legkiszolgáltatottabbakra tudja összpontosítani az erőforrásait az első kritikus napokban.