Érvénytelen vagy sem, a gyermekvédelmi népszavazás elérte a célját
3,3 millió magyar világos üzenete: nem kérünk a genderpropagandából
Érvénytelen vagy sem, a gyermekvédelmi népszavazás elérte a célját

Forrás: Shutterstock/PuzzlePix

2022. 04. 05.
Indokolatlanul kevés szó esik a gyermekvédelmi népszavazás eredményeiről, annak ellenére, hogy az teljes mértékben elérte a célját, hiába nem sikerült elérni az egyébként rendkívül magasan levő érvényességi küszöböt. A hazai sajtón valamiért csak az érvénytelenség híre futott végig.

Nyilván öröm az ürömben az ellenzéki oldal számára, hogy bár az országgyűlési választáson sokkolóan nagy vereséget szenvedtek, legalább a gyermekvédelmi népszavazást sikerült meghekkelni úgy, hogy az ne legyen érvényes. Ez azonban vajmi kevés vigasz a számukra.

Számít-e, hogy érvényes?

Annak ugyanis, hogy a gyermekvédelmi népszavazás érvényes-e, vagy sem – jelen helyzetben nincs sok jelentősége. Kommunikációs szempontból – hazai és nemzetközi szinten is – nyilván van valamekkora különbség a két státusz között, de az üzenet súlyát mégsem ez adja, hanem az a 3,3 millió szavazat, ami egyértelműen NEM-et mondott az LMBTQ-ideológiára.

Az érvényességnek lett volna még egy olyan jogi következménye is, hogy az a leendő kormányt arra kötelezte volna, hogy a népszavazáson hozott döntéssel ellentétes jogszabályt nem fogadhatnak el. Tekintve azonban, hogy az országgyűlésben a gyermekvédelmi törvényt elfogadó, és a természetes család védelmét Alaptörvényben rögzítő Fidesz-KDNP bő kétharmados többségbe került, – nem nagyon fenyeget az a veszély, hogy ilyen jellegű törvényeket fogadnának el. (Sőt, a Mi Hazánk parlamentbe jutásával még növekedett is azok tábora, akik megálljt szabnának a genderideológiának.)

Annak tehát, hogy a gyermekvédelmi népszavazás érvénytelen lett jogi szempontból, nincs akkora jelentősége.

Nagyon is valós probléma

Annak viszont annál inkább, hogy végérvényesen megbukott az a narratíva, hogy a népszavazás nemlétező problémáról szól, hogy az „LMBTQ-propaganda” nem létezik, „senki nem akar gyerekeknek nemváltoztatásról beszélni”.

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a népszavazás valós problémára világított rá, hogy a népszavazási lapokat országos szinten szinte alig utasította vissza valaki (alig több mint a szavazók 1 százaléka). Fontosnak tartották tehát, hogy elmondják a véleményüket.

Ráadásul meglepően sokan szavaztak IGEN-nel a felvetett kérdésekre.

Úgy tűnik, van az országban legalább 144 ezer ember, aki szerint gyermekeknek lehetne nemi átalakító kezeléseket népszerűsíteni, közel 170 ezer felnőtt szerint nem megváltoztatását bemutató médiatartalmat is lehetne kiskorúaknak sugározni. Ennél is többen, 271 ezren vannak azok, akik szerint a szülők beleegyezése nélkül is be kellene mutatni az iskolákban a különféle szexuális irányultságokat. Világos tehát, hogy az LMBTQ-propaganda létezik és van hatása is Magyarországon, elindult egy trend, ami már a gyerekeknél is népszerűsítené ezt az ideológiát.

Miért van ennyi érvénytelen szavazat?

A népszavazás egyik legnagyobb újdonsága, hogy elképesztő mennyiségű érvénytelen szavazat is érkezett. Ennek nyilvánvalóan lehetett olyan oka is, hogy: sokan nem tudták értelmezni a kacifántos kérdéseket; vagy reflexszerűen kitöltetlenül dobták az urnába a kezükbe nyomott, ám számukra érdektelen papírdarabot; de nyilvánvalóan vannak olyanok is, akik véletlenül töltötték ki hibásan a szavazólapot (minden választáson van ilyen – az országgyűlési választáson a listás szavazatok közül csaknem 55 ezer érvénytelen lett, a népszavazáson vélhetően még ennél is magasabb lehet ez a szám.)

A legtöbb érvénytelen szavazat azonban nyilván egy kormányellenes protestszavazatként érkezett, miután az ellenzéki pártok, civil szervezetek és influenszerek sora kampányolt amellett, hogy a „gyűlöletkeltő kamunépszavazás” ellen úgy tiltakozzanak a választók, hogy érvénytelenül szavaznak. Így születtek meg azok a néhol obszcén, néhol egészen kreatív rajzok, amelyeket a szavazólapokra pingáltak a népszavazáson résztvevők. Világos tehát, hogy a kormánykritikus szavazók a tiltakozásukat, politikai véleményüket ilyen módon tudták leginkább kifejezni a népszavazáson.

Az 1,6 milliónyi érvénytelen szavazat első ránézésre nagyon soknak tűnhet, így joggal lehet azon is elgondolkozni, hogy vajon biztos, hogy jól érthetően lettek-e feltéve a kérdések, megfelelően lett-e kommunikálva a kormányzati szándék, de nyilvánvalóan azt is jelzi, hogy LMBTQ-ügyben az ország egy jelentős része nagyon mást képvisel, mint amit a kormány.

Az eredményhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy

annak ellenére, hogy genderügyben a kormány komoly kampányt ígért, a valóság közbeszólt, és a választási kampányt végül nem ez a téma dominálta, hanem a háború.

Végül szinte csak az utolsó héten indult érzékelhető kampány gyermekvédelmi ügyben, szemben a másik oldal hosszú hónapok alatt építgetett protestszavazós kampányával.

Miért abszolút siker a gyermekvédelmi népszavazás?

A közzétett számadatokból egyértelműen kiderül, hogy

a gyermekvédelmi ügyben és a genderpropaganda kérdésében az ország kétharmada egységes állásponton van.

Ez messze több, mint a kormánypártok támogatottsága (53.6%).

A népszavazáson résztvevők (s tekintsük ezt most az egész országra vonatkozó reprezentatív felmérésnek) 66 százaléka NEM-et mondott a genderpropagandára. Pár százaléknyi választó IGEN-t, és kevesebb mint egyharmadnyian pedig érvénytelenül szavaztak. Ez egészen világos üzenet.

Ha összeadjuk a Fidesz-KDNP és a gyermekvédelmi ügyben szintén azonos állásponton levő Mi Hazánk listás szavazatait, akkor sem érik el a NEM-szavazatok számát.

Tehát az országban legalább 300 ezer olyan baloldali-liberális ellenzéki választó van, aki szintén fontosnak tartja a gyermekek védelmét a genderideológiával szemben.

(De lehet, hogy még több – mert nem biztos, hogy minden fideszes és mihazánkos szavazó felvette, vagy NEM-mel szavazott a kérdésekre.)

Ha tehát a Fidesz országgyűlési választáson elért győzelmét földrengésszerű kormánypárti sikernek könyveljük el, akkor a gyermekvédelmi népszavazás még ennél nagyobb siker, amit nem lehet nem figyelembe venni Brüsszelben, vagy a nemzetközi szervezetekben.

Egy biztos, a gyermekeink védelmében indított küzdelem még messze nem ért véget, de fontos lépést tettünk az érdekükben.

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!