A Quirinale elnöki palotában tartott eskütétel rendkívülinek számított, mivel a járványintézkedések miatt a miniszterek egymástól biztonsági távolságra voltak, szájmaszkban mondták fel az eskü szövegét, elmaradtak az ilyenkor szokásos kézfogások, valamint az eseményen nem vehettek részt a rokonok és a sajtó sem. Újságírók és lakosság interneten követte az eskütételt.
A Draghi-kormány rögtön megtartotta első ülését, mely előtt a kormánycserénél szokásos "csengő-ceremónia" zajlott le: a január 26-án lemondott Giuseppe Conte átadta utódjának a kormányüléseken használt kis csengőt.
Mario Draghi közgazdász, az Európai Központi Bank egykori elnöke péntek este fogadta el a miniszterelnöki megbízatást Sergio Mattarella államfőtől.
Draghi kormányában szakértők és pártpolitikusok egyaránt helyet kaptak, a korábbi balközép kormányból heten maradtak. A 23 miniszterből nyolc a szakértő, további tizenöt pártpolitikus, kétharmaduk észak-olasz, egyharmaduk nő. Sajtókommentárok rámutattak, hogy Mario Draghi két koncentrikus kör szerint állította fel kormányát, melyben a gazdasági helyreállításra szánt több mint 200 milliárd euró uniós forrás felhasználásáról döntő pénzügyi-fejlesztési pozíciókat szakértőkre bízta, a többi tárcát pedig a pártok képviselőire. Elemzők Mario Draghi kormányát vegyes szakértői-politikai csapatként értékelték hangoztatva, hogy leginkább meghatározott "célkitűzések megvalósítására" felállított kormányról van szó.
Az egészségügyi és gazdasági válsághelyzet orvoslására alakult kormányban a pénzügyminiszteri tárcát Daniele Franco, a jegybank eddigi vezérigazgatója kapta meg, a belügyminiszter a korábbi szakértő tárcavezető Luciana Lamorgese maradt. A külügyminisztériumi tárcát továbbra is Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa vezeti
A legnagyobb parlamenti erő M5S négy, a baloldali Demokrata Párt (PD) három miniszteri széket kapott, miként három-három minisztériumhoz jutott a kormányba belépett jobbközép Hajrá Olaszország (FI) és a Matteo Salvini vezette jobboldali Liga, melynek többek között a gazdasági fejlesztési minisztérium jutott Giancarlo Giorgetti irányításával.
A legnagyobb napilap Corriere della Sera szerint évtizedek óta először a "legnagyobb többséggel bíró, legszakképzettebb kormány" alakult meg az eddigi egyik legtekintélyesebb miniszterelnökkel. A 73 éves Mario Draghi egyben a legidősebb kormányfő is a hetvenes évek óta. Az egyetlen, akinek nincsen közösségi oldala. Elemzők hangsúlyozták, hogy a kormányalakítás napjaiban egyszer sem nyilatkozó Draghival a "csendes, diszkrét" politikai stílus tért vissza. Hozzátették, hogy Mario Draghival egyik napról a másikra "megfordult" Olaszország megítélése: az Európai Unió és a világpiac figyelme az eddig osztályutolsó Olaszországra szegeződött, amely Draghival ismét központi szerephez jutott.
A felmérések szerint az olaszok 62 százaléka támogatja Draghi csapatát, de azonnali és gyakorlati döntéseket vár a vakcinázási program és a gazdasági talpra állás felgyorsításával. A La Repubblica rámutatott, hogy a pártok feletti Mario Draghi "ellenfél pártok alkotta nemzeti egységkormánnyal" igyekszik újraépíteni az országot.
Matteo Salvini a Liga vezetője egy interjúban azt hangoztatta, hogy a jobbközép csatlakozása nélkül a kormány ismét a balközép kezében maradt volna. Salvini úgy vélte, hiába maradt a helyén a korábbi belügyi és egészségügyi miniszter, a Liga kormányerőként "hozzájárul majd az erőteljes irányváltáshoz", ami a migrációs politikát és az egészségügyi döntéseket is illeti.
A kormányból egyedüliként kimaradt jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke Giorgia Meloni "kompromisszum-kormányról" beszélt, amely - mint fogalmazott - továbbra is a "baloldal túsza".
Hangoztatta, választások nélkül nem sikerült elmozdítani azokat, akik az utóbbi években "térdre kényszerítették az országot".
Elemzők szerint a legelégedetlenebbnek az Öt Csillag Mozgalom bizonyul, amelynek mozgalmi szárnya továbbra is elfogadhatatlannak tartja a bankár-kormányfőt, kevésnek tartva a pártnak juttatott minisztériumokat, melyeknél a jobboldal "súlyosabb" tárcákat kapott. A párt több politikusa szerint az M5S-t "beaszfaltozták", ezért az M5S parlamenti frakcióiban egyre többen jelzik, hogy nem szavaznak bizalmat.
Mario Draghi kormánya a 67. a második világháború óta. A miniszterelnök jövő hét elején kér bizalmat a szenátusban és a képviselőházban.
(MTI/Hetek)
hetilap
