A beszélgetésen Dr. Szolnoki Nikolett, a Vadaskert gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvosa elmondta, hogy

az év első hónapjai eddig nem tapasztalt mértékű emelkedést hoztak a serdülők körében az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok terén.

Az elmúlt négy hónapban megduplázódott azoknak a fiatalok száma, akiket öngyilkossági kísérlettel kerültek be a kórházukba. Míg 2019 azonos időszakában 2, 2020-ban 5, 2021-ben pedig 10 ilyen esetet tart számon a kórház ambulanciája.

Szorongás, gyász, izoláció

Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője tapasztalataik és felméréseik alapján megerősítette, hogy a 2021-es év eddig is megterhelte a gyerekeket, ugyanakkor már tavaly is érzékelték a gyerekek körében megnövekedett mentális nehézségeket.

Óvodások körében például 25-30 százalékkal emelkedett a szorongásos tünetek aránya.

A nagyobb gyerekek, kamaszok az izolációtól, a szétzilálódott kapcsolatoktól és a nagyobb, fordulópontot jelentő események – például ballagás, szalagavató – hiányától is szenvedtek.

Megemlítette, hogy 6-7 ezer gyerekről lehet már tudni, hogy a világjárvány idején elveszítette valamelyik vagy mindkettő szülőjét. 

Intézetekben volt a leggyötrelmesebb helyzet

A gyerekvédelemben, például nevelőszülőknél vagy gyermekotthonokban élő gyermekek helyzetére is rendkívül negatívan hatott az elmúlt év, hiszen helyzetüknél fogva ők a legsérülékenyebb csoport a gyerekek körében.

Ezekben az intézményekben kijárási és látogatási tilalom volt érvényben több hónapon át, ami azt jelentette, hogy

a gyerekek általában csupán egy órát tölthettek a szabad levegőn, vér szerinti családjukkal sem találkozhattak.

A gyermekek között emelkedett a feszültség, az erőszakos cselekmények száma, és a nevelők is túlterheltek voltak.  

Ugyanakkor olyan gyerekek számára, akiknek az iskolai élet stresszforrás volt – mert például társaik részéről kirekesztést, bullyingot szenvedtek el amiatt, hogy tanulási nehézségekkel küzdöttek, vagy akiket egyebek miatt stigmatizáltak – az otthoni tanulás időszaka nagyobb nyugalomban telt. 

Kamaszok: önállósodás helyett bezártság

Kövécs Laura, az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövete kortársai között végzett egy nem reprezentatív felmérést, amely szerint

a válaszadók 64 százaléka azonosította az otthon töltött hónapokat a motiválatlansággal, 58 százaléka a fáradtsággal, 56 százalékuk számára a karantén egyet jelentett a stresszel, 54 százaléknak pedig az unalommal.

A felmérésben részt vevők majdnem fele számolt be a karantén alatt megnövekedett otthoni feszültségről. A kamaszoknál a szülőkről való leválást, önállósodást nehezítette, hogy fizikailag is össze voltak zárva velük.

Párhuzamosan sokaknak gyászfolyamatokat is meg kellett élniük, a kiszámíthatatlanság, a helyzet beláthatatlansága pedig növelte a stresszt.

A Vadaskert szakemberei felhívták a szülők, pedagógusok figyelmét arra, hogy ebben az időszakban fontos figyelni a gyerekekre, és meg kell erősíteni a társas kapcsolatokat az iskolában és a közösségekben.

Beszélgessenek sokat, enyhítsenek a gyerekekre nehezedő teljesítménykényszeren és legyenek fogékonyak a fiatalok felmerülő gondjaira.

Ha öngyilkossági krízisben van, öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják, akkor a nap 24 órájában az ország egész területéről (mobilról és vezetékes telefonról) ingyenesen hívhatja a 116-123 lelki elsősegély szolgálatot.