Mint arról korábban a Hetek is beszámolt, a Hittani Kongregáció a karácsony előtti napokban jegyzéket tett közzé a Covid-19 elleni némely vakcina használatának morális kérdéséről. Az állásfoglalást Ferenc pápa is jóváhagyta.

A dokumentum utal arra, hogy vakcina-ügyben „zavar tapasztalható az Isten népe soraiban”, és „az elmúlt hónapokban a kongregáció számos megkeresést kapott a Covid-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinák felhasználásáról, amelyeket olyan sejtvonalakból fejlesztettek ki a kutatási és gyártási folyamat során, amelyek két, az elmúlt században történt abortusz során nyert szövetből származnak.” (A vírusok sokszorozásához élő sejteket használnak közvetítő anyagként. Jelenleg két emberi diploid sejtvonal van, amelyeket eredetileg abortált magzatokból állítottak elő, és vírusellenes vakcinák kifejlesztése során is használnak. Donald Trump elnök az Egyesült Államokban megtiltotta, hogy új mintákat használjanak ilyen célokra – a szerk.) A jegyzék hangsúlyozza, hogy „nem a vakcinák biztonságosságát és hatékonyságát akarja véleményezni”, hanem olyan vakcinák morális vonatkozásaira reflektál, „melyeket két, nem spontán elvetélt magzatból nyert szövetekből származó sejtvonalakból fejlesztettek ki”.

Mikor lehet együttműködni a rosszal?

A vatikáni álláspont szerint rendkívüli esetben erkölcsileg elfogadható az elvetélt magzat sejtjeiből kifejlesztett vakcina.

A Pápai Életvédő Akadémia egyik korábbi eligazítását idézve megállapítják, hogy az elvetélt magzatból nyert szövetekből származó sejtvonalak kutatása „megkülönböztetett felelősséggel” jár, a rosszban való együttműködés lehetősége miatt. „Amikor azonban a Covid-19 elleni, etikailag kifogástalan oltások nem állnak rendelkezésre – például olyan országokban, ahol hiányoznak az orvosoknak és a betegeknek az etikai problémák nélküli oltások, vagy ahol terjesztésük, tárolásuk és szállításuk különleges nehézségbe ütközik, vagy pedig, ha az egészségügyi hatóságok az állampolgároknak nem engedik meg a vakcinák szabad megválasztását – akkor erkölcsileg elfogadható az olyan Covid-19 elleni vakcinák használata, melyeket elvetélt magzat sejtjeiből fejlesztettek ki.”

Emiatt a Hittani Kongregáció álláspontja szerint az ilyen vakcinák alkalmazása nem jelent szándékos együttműködést „a rosszban, vagyis az abortuszban”, mivel ebben az esetben „közvetett formájú, pusztán anyagi (materiális) jellegű közreműködésről van szó.” Mint a jegyzék megfogalmazza, „az ilyen közreműködés elkerülésének erkölcsi kötelessége nem kötelező akkor, ha komoly veszély áll fenn, például egy súlyos kórokozó egyébként visszafordíthatatlan terjedése, mint amilyen most a Covid-19. Azt kell tehát feltételezni, hogy ebben az esetben minden, klinikailag biztonságosnak és hatékonynak elismert oltást biztosan fel lehet használni, és hogy az ilyen vakcinák alkalmazása nem jelent szándékos (formális) együttműködést az abortuszban, amelyből azok a sejtek származnak, amelyekkel az oltásokat előállították.”

Hangsúlyozzák azonban, hogy az ilyen típusú vakcinák erkölcsileg törvényes használata önmagában még nem jelentheti az abortusz gyakorlatának akár közvetett legitimációját sem. „Valójában ezen vakcinák törvényes használata nem jelenti és semmilyen módon nem jelentheti az elvetélt magzatokból származó sejtvonalak használatának erkölcsi jóváhagyását.” – írja a pápa által is jóváhagyott jegyzék, amely arra kéri mind a gyógyszeripari vállalatokat, mind pedig a kormányzati egészségügyi ügynökségeket, hogy állítsanak elő, fogadjanak el, terjesszenek és kínáljanak fel etikailag elfogadható oltásokat, amelyek nem okoznak lelkiismereti problémákat sem az egészségügyi szakembereknek, sem pedig maguknak a beoltandó személyeknek.

Kinek a felelőssége az oltás?

A jegyzék szerint az oltás általában nem erkölcsi kötelezettség, és ezért önkéntesnek kell lennie. „Etikai szempontból az oltás erkölcsi elkötelezettsége nem csak az egyén saját egészségének a védelme, hanem a közjó biztosítása is. Azoknak, akik lelkiismereti okokból megtagadják az elvetélt magzatokból származó sejtvonalakból előállított vakcinákat, törekedniük kell arra, hogy más megelőző eszközökkel és megfelelő magatartással ne váljanak a fertőzés terjedésének hordozóivá.”

Püspökök ellenvéleménye

„A célok nem szentesíthetik az eszközöket” – írja a vatikáni álláspontot vitató levelében egy konzervatív katolikus tudós, Athanasius Schneider, amelyet Janis Pujats bíboros, rigai érsek, valamint több püspök is aláírt. Szerintük a vatikáni állásfoglalás ellentmondást tartalmaz: megengedi az ilyen vakcinák használatát, kivételes esetekben és korlátozott ideig annak alapján, amit a morális teológia a gonosszal való távoli, passzív, materiális együttműködésnek nevez. Ugyanakkor a katolikus doktrína kategorikusan, minden kétséget kizáróan súlyos erkölcsi gonoszságként utasítja el az abortuszt minden esetben. „Azzal érvelni, hogy az ilyen vakcinák erkölcsileg megengedettek lehetnek, ha nincs másik alternatíva, önmagában ellentmondásos, és nem elfogadható katolikusok számára … A meggyilkolt, meg nem született gyermekek sejtjei felhasználásával készült vakcinák használata ellentmond a meg nem született élet „minden erővel” való védelmének.” – állítja a levél szerzője.

Az abortuszipar támogatása?

A konzervatív kritika szerint „a materiális együttműködés teológiai elve minden bizonnyal érvényes, és számos esetre alkalmazható (pl. adófizetés, rabszolgamunkával készült termékek használata és így tovább). Ez az elv azonban aligha alkalmazható a magzati sejtvonalakból készült vakcinák esetében, mert azok, akik tudatosan és önkéntesen ilyen vakcinákat kapnak, bár nagyon távoli módon, mégis egyfajta összefüggésbe kerülnek az abortuszipar folyamatával.”

Leszögezik, hogy „az abortusz bűne olyan rettenetes, hogy bármilyen összefüggés ezzel a bűncselekménnyel erkölcstelen, még ha nagyon távoli is, és semmilyen körülmények között nem elfogadható egy katolikus számára, ha teljesen tudatában van ennek. Annak, aki használja ezeket a vakcinákat, tudnia kell, hogy a teste profitál azokból a ’gyümölcsökből’ (bár lépésnyi távolságban egy sor kémiai folyamat által), amelyek az emberiség egyik legnagyobb bűncselekményéhez kötődnek.”

Összeomolhat az életvédő álláspont?

Az oltás következtében súlyos, feloldhatatlannak tűnő erkölcsi dilemma, hogy „az abortusz folyamatával való bármilyen kapcsolat, még a legtávolabbi és leghallgatólagosabb is, beárnyékolja az Egyház azon kötelességét, hogy megingathatatlan tanúságot tegyen arról az igazságról, hogy az abortuszt teljes mértékben el kell utasítani. A cél nem szentesítheti az eszközt. Az [abortuszban] ember által megismert egyik legsúlyosabb népirtást ismerjük fel. Világszerte csecsemők millióit mészárolták le anyjuk méhében, és ez a népirtás titkon nap mint nap folytatódik az abortuszipar, az orvosbiológiai kutatás és a magzati technológia által, a kormányok és a nemzetközi szervezetek nyomására, hogy támogassák az ilyen vakcinákat, mint egyik céljukat. Nem most van az ideje, hogy a katolikusok engedjenek; ez súlyos felelőtlenség lenne. Ha a vakcinákat a katolikusok elfogadnák azon az alapon, hogy ez csak ’távoli, passzív és materiális együttműködést’ jelent a gonosszal, azzal az Egyház az ellenségeinek a kezére játszana, mint utolsó fellegvár az abortusz gonoszságával szemben, meggyengülne.” – fogalmaz a katolikus ellenvélemény a pápai állásponttal szemben.

„Az Istentől kapott teremtés rendjének semmibevétele soha nem lehet indokolt még azon az alapon sem, hogy egy személy vagy a társadalom egészségének megőrzéséhez kellenek az ilyen vakcinák. Társadalmunk egy pótvallást hozott létre: a legfőbb jó az egészség lett, az istenpótlék, akinek áldozatokat kell felajánlani – ebben az esetben egy vakcina által, amely egy másik emberi élet pusztulásán alapul.”

„Gyilkosságon alapuló technológia”

A konzervatív püspökök szerint „a gyilkosságon alapuló technológia a reménytelenségben gyökerezik, és a kétségbeesésben végződik. Ellen kell állnunk annak a mítosznak, hogy ’nincs más alternatíva’” és törekedni kell etikailag kifogásolhatatlan alternatívák kidolgozására, a Covid-vakcinák fejlesztése kapcsán is.

A levél – amely teljes terjedelmében a Crisis magazinban olvasható – azzal a figyelmeztetéssel zárul, miszerint „minden eddiginél nagyobb szükségünk van a hitvallók és vértanúk lelkületére, akik a saját koruk gonoszságával való együttműködés legkisebb gyanúját is elkerülték. Isten Igéje mondja: „legyetek kifogástalanok és tiszták, Istennek ártatlan gyermekei a gonosz és romlott nemzedékben, amelyben úgy kell ragyognotok, mint a csillagoknak a mindenségben. (Fil 2,15).”

(Forrás: VaticanNews, Crisis Magazine, karizmatikus.hu)