Habár a sajtó termékeit sokszor a történelem első piszkozatának nevezik, az elmúlt évszázadokban jó pár olyan cikk is született, ami képes volt kilépni a publicisztika mulandóságából, és maradandó hatást gyakorolt világunkra. Egy formabontó írás pedig a társadalmi, politikai kontextus mellett gyakran a műfaji vagy formai kereteket is szétfeszíti. A legtöbb hírfogyasztó valószínűleg hallott már a Watergate-ügy vagy a Pentagon-iratok közlésének médiatörténeti jelentőségéről, ám ezeken kívül is számos példát találni arra, mikor egy cikk elkészülésének körülményei legalább olyan izgalmasak, mint maga a sztori!
A korábban inkább politikai szereplők szócsöveként számontartott újságírás a 19. és 20. századok fordulóján egyre inkább elszakadt a hatalmi szereplőktől, és elindult az önállósodás útján. A publicisztika olyan korai nagyjai, mint Amerikában Alexander Hamilton, vagy épp hazánkban Kossuth Lajos (aki egyúttal a vezércikk megalkotója is volt) még politikai szereplőkként a nemzetükkel kapcsolatos víziójuk megosztására használták a sajtót.
A 19. század végén azonban megváltozott a helyzet. Ekkoriban alakult ki az objektivitásra való törekvés, egyúttal pedig beindult a sajtó professzionalizációja is: az 1908-ban alapított Missouri School of Journalism lett a világ első újságíróiskolája. Lényegében ekkortól kezdte el betölteni a sajtó a negyedik hatalmi ág szerepét.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »