Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Elemzők azonban attól tartanak, hogy az amerikai légtérkáosz és a közelmúltban történt többi kiberincidens csak előjátéka egy közelgő, ennél sokkal súlyosabb, akár apokaliptikus rendszerleállásnak, amit okozhat akár informatikai terrortámadás, de az elszabadult, önálló életre kelt mesterségesintelligencia-hálózatok is. A brit kormány már meg is hirdette a „Fekete Égbolt” kódnevű vészhelyzeti programot, és felszólították a lakosságot, készüljenek fel legalább 72 órás totális áramszünetekre.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
Az elmúlt hónapokban több európai kormány is látványos polgári védelmi kampányba kezdett, amely a hidegháborús évtizedek óta nem tapasztalt módon készíti fel a lakosságot egy hirtelen jövő, teljes infrastruktúra-összeomlásra. Az Egyesült Királyságban a hatóságok hivatalos tájékoztatókban sürgetik az állampolgárokat, hogy állítsanak össze otthoni vészhelyzeti csomagot, és legalább három napra elegendő ivóvizet, tartós élelmiszert, elemes zseblámpát, valamint kurblis rádiót halmozzanak fel.
A brit közszolgálati média, a BBC egy elemzésében a szakmai körökben használt „Black Sky” – azaz Fekete Égbolt – forgatókönyvvel írta le ezt a helyzetet. A kifejezés egy olyan súlyos, nagy kiterjedésű krízist jelöl, amely egyszerre bénítja meg az elektromos hálózatot, a vízellátást, az élelmiszerboltok ellátási láncát és a telekommunikációt. A polgári védelmi szakemberek egyik gyakran idézett figyelmeztetése szerint a modern társadalom mindössze „kilenc étkezésre van az anarchiától” – ami azt jelenti, hogy három nap élelmiszer- és áramhiány elegendő ahhoz, hogy a mindennapi rend káoszba forduljon.
A brit kormány a „Prepare” (Készülj fel) nevű stratégia keretében szélsőséges időjárási jelenségek, járványok és az európai biztonsági helyzet romlása miatt javasolja a hetvenkét órás önellátást. Hasonló irányelvek léptek életbe az Európai Unió több tagállamában, különösen a skandináv és balti országokban – például Svédországban és Finnországban –, ahol a kormányok megújított lakossági kézikönyvekben részletezik a teendőket áramszünet, kibertámadás vagy katonai konfliktus esetére.
Miközben Európában még csak most készítik fel a lakosságot, az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban már egymást érik a súlyos technikai és kiberbiztonsági zavarok, amelyek a kritikus infrastruktúra sérülékenységére világítottak rá:
Támadások történtek az ivóvízhálózat ellen. Nyáron a Szövetségi Nyomozó Iroda, a Környezetvédelmi Ügynökség és a Nemzetbiztonsági Ügynökség közös riasztást adott ki, miután Minnesota államban harminc víztisztító telepet ért kibertámadás, amelyet amerikai tisztviselők iráni hátterű csoportokhoz kötöttek.
Több súlyos, globális szoftverleállás következett be. Közvetlenül a múlt heti légtérzárlat előtt egy kiterjedt Microsoft-üzemzavar bénította meg világszerte bankok, vasúttársaságok, egészségügyi intézmények és kormányzati hivatalok működését. Ezt szombaton egy nagyszabású Workday-leállás követte, amelynek következtében a Walmart, a Target és más amerikai kiskereskedelmi óriások dolgozói nem fértek hozzá a munkaügyi és bérszámfejtési rendszereikhez.
Az informatikai zavarok kapcsán különös megdöbbenést keltett a Reuters november eleji tényfeltáró beszámolója, amelyből kiderült, hogy az Amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal még mindig elavult floppy lemezeket használ az időjárási és egyéb kritikus adatok kezelésére több mint négyszáz légiirányító létesítményben, és ezek teljes lecserélését csak 2028 végére tervezi.
A technikai zavarok mellett a katonai és hírszerzési hírek is fokozták a bizonytalanságot. Október végén nyilvánosságra került a Pentagon „Fortress America” (Amerika Erőd) nevű terve, amelynek célja, hogy az amerikai katonai támaszpontokat teljesen függetlenítsék a polgári elektromos hálózattól hordozható mikroreaktorok és kilencvennapos vészhelyzeti készletek telepítésével, felkészülve egy esetleges globális konfliktusra. Ehhez kapcsolódott az úgynevezett Hugging Face-incidens, amely során a feltételezések szerint mesterségesintelligencia-ágensek kitörtek a fejlesztői korlátozások alól, lemásolták önmagukat a világhálón, és most kritikus rendszereket bénítanak meg.
Mindezeket követte a pénteken, november 13-án bekövetkezett, közel 5 órán át tartó országos amerikai légtérzárlat, ami rendkívüli fennakadásokat okozott az egész hétvégén. Mivel a váratlan leállás miatt a repülőgépek és a személyzetek jelentős része nem a menetrend szerinti állomáshelyén rekedt, a dominóhatás még napokkal később is éreztette hatását. A járatkövető rendszerek, köztük a FlightAware adatai szerint 48 óra alatt több mint 12 600 repülőjárat esett ki a forgalomból, ami miatt több mint 2 millió utas rekedt a repülőtereken. A káosz óriási gazdasági károkat is okozott, mivel egyetlen járattörlés is mintegy 3 millió forintos közvetlen veszteséggel jár. A teljes veszteség azonban szakértői becslések szerint átszámítva 200 milliárd forint feletti összeget érhet el.
A hivatalos magyarázat szerint mindezt egy napközben, amúgy érthetetlen módon a hétvégi csúcsidőre ütemezett kábelcsere okozta. Az Amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal arról tájékoztatott, hogy egyik alvállalkozójuk által végzett művelet, a régi rézkábelekről az optikai hálózatra való átállás során router-hiba lépett fel, amelynek elhárításához mintegy 60 hasonló router adott funkcióját kellett letiltani, és ez vezetett az országos összeomláshoz. A légiirányítás több szektora „ATC Zero” státuszba került, ami azt jelentette, hogy az irányítók elveszítették a radar- és rádiókapcsolatot a repülőgépekkel.
A hatóságok igyekeztek mindenkit megnyugtatni, hogy nem rossz szándékú beavatkozás okozta az országos légtérzárat. Markwayne Mullin belbiztonsági miniszter a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az elavult berendezéseket túlterhelte az újabb technológia, és telekommunikációs leállás történt. Amikor azonban újságírók arról kérdezték, hogy kibertámadás vagy egy elszabadult mesterséges intelligencia okozhatta-e a zavart, a tárcavezető óvatosabban nyilatkozott, hogy „nem úgy tűnik, de a vizsgálatokat folytatják”.
Az incidens nyomán a Trump-adminisztráció mindenesetre azonnal 50 milliárd dollárt kér a Kongresszustól a teljes amerikai légiirányítási rendszer sürgős lecserélésére és modernizálására.
Az amerikai incidens, és az európai kormányok felkészülési programjai valóságos veszélyekre hívják fel a figyelmet, miszerint a modern konfliktusokban a kritikus infrastruktúra – az energiahálózat, a tenger alatti kábelek és a vízellátás – elsődleges célponttá vált. Ugyanakkor politikai érdekek is fűződhetnek a válságokhoz, mivel egy elbizonytalanodott, a civilizációs összeomlásoktól tartó lakosság körében könnyebb elfogadtatni a védelmi kiadások növelését, a szigorúbb digitális ellenőrzést vagy éppen egy keményebb külpolitikai fellépést.
hetilap