Átalakul az egészségügyi dolgozók élete: az aggályok ellenére a többség elfogadta az új kereteket
Az orvosok több mint 95 százaléka aláírta az új szerződést
Átalakul az egészségügyi dolgozók élete: az aggályok ellenére a többség elfogadta az új kereteket

Forrás: Shutterstock/PuzzlePix

A koronavírus járvány miatt fokozott nyomás van az egészségügyi rendszeren, az orvosok béremelése aktuálisabb, mint valaha. Az új jogviszonyról szóló dokumentumot mégis sok kritika érte. Március 1 éjfélig kellett aláírniuk az egészségügyi dolgozóknak az új egészségügyi szolgálati munkaszerződésüket. Míg korábban arra lehetett számítani, hogy a dolgozók többsége nem fogadja el a feltételeket, végül 95%-ban mégis aláírták a papírt.

A járvány is felszínre hozta az egészségügyi ellátás alapvető problémáit, túlterheltségét, a kormány pedig béremelést ígért az orvosok számára. Az októberi törvénymódosítás a többlépcsős béremelést készítette elő, melynek első lépéseként új jogviszonyt létrehozó szerződést kellett az egészségügyi dolgozóknak aláírni ahhoz, hogy továbbra is az állami ellátásban dolgozhassanak.

A jogszabályban ugyan szerepelt, hogy a bére senkinek nem csökkenhet a 2020. decemberi állapotokhoz képest, a kezdetekben úgy tűnt, hogy az ügyeletekért és helyettesítésekért kapott pénz jóval kevesebb lesz a korábbinál. Sokakat pedig az zavart, hogy a másodállásokat csak engedélyhez kötötten lehet vállalni. Azok az egészségügyi szakdolgozók, akik kimaradtak a béremelésből, felháborodtak a döntésen.

Félő volt, hogy kórházi osztályok, vagy akár a teljes ellátórendszer leáll, ha a körülmények miatt sokan inkább felmondanak, mintsem aláírják az új feltételeket.

Bizonytalan munkakörülmények

A Heteknek sikerült elérni egy 28 éves, másodéves szemorvos rezidenst, hogy a kórházi osztályon uralkodó közhangulatról kérdezzük. Elmesélte, hogy a járvány miatt a munkakörülmények most eleve bizonytalanok, és ez az, ami sok feszültséget generált.

„Egy nagyon bizonytalan környezetben vagyunk most, nagy a feszültség a járvány miatt, nem világos, miért most kellett a jogviszonyt átalakítani”

– fogalmazott, habár az ő szempontjából sok minden nem változik azzal, hogy aláírta az új szerződést.

Rezidensként nem volt lehetőség számára a választásra, hiszen, ha nem írja alá, akkor nem tudja befejezni a szakképzését, amit a magánszektorban nem tud folytatni. Szakvizsga hiányában pedig nem tud magánrendelésen elhelyezkedni.

„A saját korosztályomban nem láttam senkit, aki ne írta volna alá, de az idősebb ismerőseim közül sem tudok senkit, aki nem írta volna alá”

– mesélte. Éppen emiatt náluk nem fenyegeti veszély az ellátást, a kórházi osztály ugyanúgy működik tovább, ahogy eddig.

Csökkennek a bérek?

Az új jogviszonnyal kapcsolatban a legtöbb feszültség az ügyeletek után kapott fizetés miatt alakult ki, mivel először úgy látszott, hogy az sokkal kevesebb lesz a rendes órabérnél.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság tájékoztatása szerint lehetőség van arra, hogy 30%-ot eltérjenek a kötelezően elrendelt és önként vállalt ügyeletek díjazásánál, így magasabb összegre számíthatnak az orvosok, mint korábban tűnt. A hírek alapján azonban lesznek olyan kórházak, melyek nem tudják ezt a magasabb díjazást kigazdálkodni.

„A szakmám nem feltétlenül olyan, hogy rengeteg ügyeletet kellene vállalni, ez mondjuk a traumatológiai osztályokon volt, hogy kollektív szerződéssel magasabb ügyeleti díjakat tudtak kialkudni"

– magyarázta a helyzetről a szemorvos rezidens. Ezek a kollektív szerződések azonban az új jogviszony bevezetésével hatályukat vesztik.

Így, azok, akik korábban, közös fellépéssel, érdekérvényesítéssel meg tudtak egyezni a kórházzal egy magasabb bérezésben, kevesebbet fognak kapni a bérezés központi irányítása miatt.

„Ha valaki egy hónapban hatszor, hétszer ügyel, akkor ez komoly összeget jelent. Én rezidensként sem ügyelek egy-két éjszakánál többet, így nekem nem kiesés”

– mondta.

szakdolgozók és az orvosok közötti bérfeszültség

Az új szabályozás azonban felszínre hozta a szakdolgozók és orvosok közti bérfeszültséget. Ugyan eddig is sokkal többet keresett egy szakorvos, mint például egy ápoló, de a nyilvános orvosi bértábla miatt most mindenki pontosan tudhatja, mennyit keresnek a kollegái.

„Az orvosok számára ez egy régen várt bérfejlesztés, amit korrekt mértékűnek tartok. Olyan lépés, amivel a kormány már régóta adós volt.”

- fiatal orvosként a nekünk nyilatkozó rezidens úgy érzi, hogy a béremeléssel kapott a szakma új generációja egy elfogadható jövő képet.

A másodállás kérdése sok orvost érint, a Világgazdaság értesülése szerint Magyarországon a Magyar Orvosi Kamara adatai alapján az orvosok több mint fele dolgozik egyszerre két vagy több állásban, a szakorvosok 37 százalékának pedig magánrendelése is van.

Ezt nekünk is megerősítette forrásunk: „Nagyon sokan, fiatalok is, dolgoznak eleve az állami ellátásban több helyen, például bedolgoznak sürgősségi osztályra, amik extra tapasztalatot jelentenek. Tehát nem feltétlenül csak a pénz miatt, hanem a szakmai tapasztalat miatt is sokan vállalnak másodállást.”

A tapasztaltabb szakorvosoknál pedig úgy látja, nagyon sokan élnek a magánrendelés lehetőségével.

„Úgy érzem, hogy a központosítás miatt attól tartanak az emberek, hogy ez a központi, arctalan szervezet majd dönt az ő dolgaikról.”

Emellett természetesnek tartja, hogy szabályozva van a másodállás vállalásának lehetősége: „Ez egy felelősségteljes munka, nem zsigerelheted ki magad a betegeidnek a rovására, az senkinek nem jó.” – véli.

Szerencsésnek mondható, mert mintegy egy héttel az aláírás határideje előtt kapta meg a szerződést, így volt ideje alaposan átolvasni, habár számára nem volt benne semmi újdonság: „Az volt benne, ami a törvényben, csak rá volt írva a nevem és a fizetési besorolásom, ez az, amit sokan nem tudtak.”

A közéleti viták vihara ellenére úgy tűnik alaptalan volt az egészségügyi ellátás leállásától való félelem.

Míg néhány napja Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke úgy vélekedett, hogy átlagosan 10%-a a kórházi dolgozóknak nem ír alá, látjuk, hogy ez a szám mindössze 5%. Országosan az egészségügyi dolgozók 95%-a továbbra is folytatja munkáját. Még azokon az osztályokon is, ahol az a hír járta, hogy leáll az ellátás (például Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház II. számú belgyógyászata), végül ott is elegendő orvos aláírt a munka zavartalan folytatásához.

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!