Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke a legtámogatottabb jelölt.(Forrás: AP Photo/Teresa Suarez)
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke a legtámogatottabb jelölt.(Forrás: AP Photo/Teresa Suarez)
Miközben a francia fiatalság nyolcadik hete forrong az utcákon a szélsőbal és a palesztinpárti erők kifejezett támogatásával, egyre közeledik a pont, amikor a francia polgárok a választóurnák előtt is kinyilváníthatják véleményüket Franciaország jövőbeli irányával kapcsolatosan. Egyelőre minden jel arra mutat, hogy a játszma a radikális jobboldali Marine Le Pen és a szélsőbaloldali Jean Luc Mélenchon között csúcsosodik ki, viszont számos jelentős politikai múlttal és tapasztalattal rendelkező jelölt csatlakozhat a versenyhez, ami boríthat a jelenlegi számításokon.
A két jelölt párharcától azonban sokan tartanak, tekintve, hogy álláspontjuk például az orosz–ukrán háborúval, a bevándorlással, illetve Izraellel határozott irányváltást hozhat Franciaország életébe, amely az egész kontinensre komoly hatással lehet. Le Pen és Mélenchon is szuverenitáspárti, de egészen más irányból: Le Pen a nemzetállami kontroll és a szigorú szekularizmus felé húz, Mélenchon pedig az USA- és NATO-ellenes külpolitikát hangsúlyozza. Le Pen esetében a szuverenitás elsősorban a nemzeti kontrollt jelenti: a határok, a rendőrség, a honvédelem, az energia, az ipar és a nemzeti jog elsőbbségét, míg Mélenchon számára a szuverenitás politikai és diplomáciai függetlenséget jelent: kevesebb amerikai és NATO-függőség, a palesztin kérdésben aktívabb külpolitika, valamint az uniós szabályoktól való nagyobb cselekvési szabadság.
Ami a bevándorlás kérdését illeti, a Nemzeti Tömörülés jelöltje „nemzeti preferenciát” vezetne be, szigorítaná a deportálást és a határellenőrzést, valamint kiléptetné Franciaországot az uniós migrációs és menekültügyi egyezményből. Az LFI vezetője ezzel szemben inkább a menekültek jogai, az integráció és a diszkrimináció elleni védelem felé húz.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »