A szíriai polgárháború 2011-es kitörése előtt a keresztények a lakosság nagyjából 10 százalékát tették ki, ami körülbelül 1,5 millió embert jelentett. Ma ez a szám alig 300 ezer körül van. A világ egyik legrégebbi keresztény közösségét ismét fenyegetik, miután az iszlamista lázadó erők, élükön az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által is terrorszervezetnek minősített Hajat Tahrír as-Sám (HTS) vezetésével mintegy egy hete elfoglalták Aleppót – ahol a becslések szerint 3,5 millió ember él, köztük több mint 50 ezer keresztény –, majd szombaton késő este Homszot és Damaszkuszt egy átfogó offenzíva során, amely megdöntötte a szíriai kormányerőket és Bassár al-Aszad uralmát.
Míg sokan ünneplik a kegyetlen diktátor, Aszad bukását, és Szíria felszabadulásáról beszélnek, a keresztények számára egyáltalán nem biztos, hogy a változás pozitív fejleményt jelent. Az évek során az a széles körben elterjedt felfogás alakult ki, hogy a keresztények viszonylag Aszad-pártiak voltak, de nem azért, mert különösebb vonzalmat éreztek a rezsim és annak nyilvánvaló brutalitása iránt, hanem inkább azért, mert az alavita kisebbséghez tartozó vezető sakkban tartotta az iszlám radikálisokat. Sok szíriai keresztény már régóta úgy érzi, hogy Aszaddal szemben nem demokrácia, hanem egy saríaalapú iszlám teokrácia az alternatíva.
Rengeteg keresztény menekült el a városból, annak ellenére, hogy Abu Muhammad al-Goláni, a csoport vezetője, a vallási kisebbségekhez intézett üzenetében azt ígérte, hogy „Szíria mindenkié”.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »