„Putyin jó híreket kapott Európából”, „rémálomszerű forgatókönyv jön”, „újabb törésvonal az európai egységben” – ilyen és ehhez hasonló szólamokkal reagált a Guardian, az Economist, a Newsweek és a Politico számos más nyugati médiaorgánummal egyetemben a hétvégi szlovák választások eredményére, mely az előzetes előrejelzésekkel szemben nem az LMBTQ+ jogokért harcoló, EU- és NATO-párti, Ukrajna abszolút katonai támogatását szorgalmazó párt, hanem a Robert Fico-féle konzervatív, posztkommunista párt győzelmét hozta el.
Szlovákia négy éven belül ötödjére járult az urnák elé miniszterelnököt választani, miután ingatag kormánykoalíciók sora omlott össze. Kérdés, ezúttal sikerül-e olyan stabil kormányt alkotnia a visszatérő Ficónak, mely ki tudja tölteni mandátumát. Ficóék Smer (Irány) pártja 23 százalékos támogatottságot szerzett, öt ponttal megelőzve a Michal Šimečka vezette Progresszív Szlovákia pártot, amely 18 százalékot szerzett.
A harmadik helyet a szavazatok közel 15 százalékával az Irányból kilépett Peter Pellegrini a Hlas (Hang) szociáldemokrata párt elnöke szerezte, akire már korán potenciális királycsinálóként tekintettek. Az Igor Matovič vezette OĽaNO párt közel kilenc százalékkal a negyedik, a Milan Majerský vezette KDH (Kereszténydemokrata Mozgalom) közel 7 százalékkal az ötödik, a Richard Sulík vezette Sas (Szabadság és Szolidaritás) kicsit több mint 6 százalékkal a hatodik, az Andrej Danko vezette SNS (Szlovák Nemzeti Párt) pedig kicsit több mint 5 százalékkal a hetedik helyen jutott be a parlamentbe. A felvidéki magyar párt, a Szövetség a szavazatok 4,3 százalékát szerezte meg. Bár történelmileg a legtöbb voksot kapták, ez mégsem volt elég a bejutáshoz.
2023.10.06. (XXVII/40)
