Számos nagy médiaorgánum kiemelten foglalkozott Törökország külpolitikai helyezkedésével az elmúlt hetekben az orosz–ukrán konfliktus árnyékában. Recep Tajjip Erdogan országa nincs könnyű helyzetben, ugyanakkor úgy tűnik, sikerülhet a háború okozta válságban is megragadnia a lehetőséget arra, hogy gazdasági, diplomáciai és belpolitikai tőkét kovácsoljon stratégiai helyzetéből.
Ankara régóta igyekszik kihasználni Európa és Ázsia közötti stratégiai interkontinentális elhelyezkedését, és hangsúlyt helyezni a pragmatikus, többoldalú kapcsolattartásra, hiszen kulcsfontosságú tranzitfolyosót képez mind az energia-, mint az élelmiszer-ellátóláncokban, melyek szerepe hihetetlenül fontossá vált az orosz–ukrán háború kitörése óta.
A Wilson Center elemzői szerint 2015 óta, amikor Erdogan kezében összpontosult a politikai hatalom, arra törekszik, hogy Törökországot regionális muszlim nagyhatalommá tegye, mely képes egy posztnyugati biztonsági berendezkedés megszervezésére és irányítására Eurázsiában. Ezen irány megőrzéséhez megfelelő módot kellett találnia az ukrajnai kihívás kezelésére úgy, hogy megőrizze globális és regionális pozícióit, és megerősítse Ankara befolyását.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2022.09.02. (XXVI/35)
