A csoportot Emmanuel Macron francia elnök ötlete hívta életre, és magában foglalja az Európai Unió mind a 27 tagállamát, valamint 17 másik nemzetet. Az egyedüli két európai nemzet, amelyet nem hívtak meg, Oroszország és szomszédos szövetségese, Fehéroroszország volt. Az EPK az uniós tagállamokon kívül az uniós bővítéssel egyelőre még nem érintett balkáni országokat, a bővítésre évtizedek óta váró Törökországot, Norvégiát, Svájcot, a háborús övezet Ukrajnát, Grúziát, Azerbajdzsánt és Örményországot, továbbá az orosz inváziótól tartó Moldovát is egy asztalhoz ültette.
Felmerül a kérdés, hogy eddig vajon nem volt elég csúcstalálkozó, intézmény, szervezet, ami összehozza a kontinens politikusait? Több résztvevő azonban kiemelte, értékelik, hogy ez egy olyan „üres vászon”, „szabadabb formátum”, Petr Fiala cseh miniszterelnök, az esemény házigazdája szerint informális platform, ahol a ritkán találkozó országok mindenféle sürgető ügyet megbeszélhetnek.
Már a prágai találkozó előtt optimista nyilatkozatok születtek a kezdeményezéssel kapcsolatban.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »