Fotó: AP / Francisco Seco
Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból és Németország belső problémáinak az összhatása stratégiai lehetőségként kínálkozott a francia elit számára, hogy saját integrációs verzióját hatékonyabban érvényesítse.
Emmanuel Macron legutóbb a Grand Continent geopolitikai magazinnak novemberben adott interjújában összegezte, milyen sikereket ért el a híres Sorbonne-beszéd óta, illetve tágabb betekintést engedett külpolitikai doktrínájába. Európa-elképzelésének főbb pillérei az egyetlen nagy és szuverén politikai tömbbé válás, a geopolitikai befolyás növelése, az új szövetségi és koalíciós kapcsolatok létrehozása, a belső piaci gazdasági rendszer megváltoztatása és az igazgatáson belüli egyenlőtlenségek elmélyítése.
A Sorbonne-beszédben Macron az euróövezet reformját sürgette: szükség lenne közös pénzügyminiszterre, a strukturális befektetések növelésére és a gazdasági erősödés elősegítésére. A 2018 júniusában Macron és Angela Merkel által aláírt Mesebergi nyilatkozattal 2021-től megvalósul a közös költségvetés, részben tagállami befizetésekből (ami csökkenti a német gazdasági befolyást), részben az EU saját forrásaiból.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2021.01.08. (XXV/1)
