Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból és Németország belső problémáinak az összhatása stratégiai lehetőségként kínálkozott a francia elit számára, hogy saját integrációs verzióját hatékonyabban érvényesítse.
Emmanuel Macron legutóbb a Grand Continent geopolitikai magazinnak novemberben adott interjújában összegezte, milyen sikereket ért el a híres Sorbonne-beszéd óta, illetve tágabb betekintést engedett külpolitikai doktrínájába. Európa-elképzelésének főbb pillérei az egyetlen nagy és szuverén politikai tömbbé válás, a geopolitikai befolyás növelése, az új szövetségi és koalíciós kapcsolatok létrehozása, a belső piaci gazdasági rendszer megváltoztatása és az igazgatáson belüli egyenlőtlenségek elmélyítése.
A Sorbonne-beszédben Macron az euróövezet reformját sürgette: szükség lenne közös pénzügyminiszterre, a strukturális befektetések növelésére és a gazdasági erősödés elősegítésére. A 2018 júniusában Macron és Angela Merkel által aláírt Mesebergi nyilatkozattal 2021-től megvalósul a közös költségvetés, részben tagállami befizetésekből (ami csökkenti a német gazdasági befolyást), részben az EU saját forrásaiból.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
2021.01.08. (XXV/1)
