hetilap

Németország leendő kormányának választ kell majd adnia az adók, a nyugdíjak és a klímavédelem, illetve a bel- és külbiztonság kérdéseire is, amiben a pártok közötti puszta minimális konszenzus már nem bizonyulhat elegendőnek. A német választások margóján a koalíciós esélyeket és az aktuálpolitikai helyzetet elemezzük.

Nem várt forgatókönyv

Aligha lehetett ok az örömre a CDU pártközpontjában, a Konrad Adenauer Házban vasárnap este: fél hétkor a kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Armin Laschet nem jelent meg a mikrofonnál az előzetes eredmények értékelésére, vagyis azért, hogy elismerje: az SPD történelmi vereséget mért pártjukra. Ugyanis az előzetes végeredmény szerint az addig összesített szavazatok szerint Olaf Scholz, a szociáldemokraták jelöltje kaphat lehetőséget egy új kormány alakítására, azonban még nem teljesen biztos, hogy ténylegesen ő lesz-e a német kancellári pozíció új várományosa. Jelen állás szerint bár az SPD vezet 1,6 százalékkal, azonban még folyik a levélszavazatok számlálása.

Bár az SPD kancellárjelöltjét, Scholzot egy karizma nélküli aktatologatónak tartották, most úgy tűnik, a gyengeségei tették erőssé. A baloldali párt vezető jelöltjének célja a kapitalizmus legyőzése, és a szociális ügyek szocialista utópiává való átalakítása. Sokan azt gondolták, hogy az ilyen általánosító politikai célokkal nem lehet választást nyerni. Aztán jött a történelmi vereség – hiszen a kereszténydemokraták szemszögéből nem lehet másképp jellemezni a választási eredményeket –, ami miatt a kereszténydemokraták elveszítették központi szerepüket a politikai palettán.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek