Győzelemre segítheti a baloldalt a Covid egész Európában?
Elemzők szerint a német szocialisták sikere az egész kontinens baloldali előretörését jelezheti
Győzelemre segítheti a baloldalt a Covid egész Európában?

Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)

2021. 09. 28.
Noha a Szociáldemokrata Párt (SPD) nyerte meg a német parlamenti választásokat 25,7 százalékos eredménnyel, nem mindenhol tudott győzelmet aratni a baloldal Európa többi nemzetében az utóbbi választások alkalmával. Ez pedig döntően kihat az SPD mostani győzelmének szakértők általi megítélésére is.

Ahogy arról a napokban beszámoltunk,  Olaf Scholz és a német szociáldemokrata párt győzedelmeskedett a vasárnapi választásokon, így 206 képviselőjük lesz a minden korábbinál nagyobb, 735 fős Bundestagban.

A német szociáldemokraták öt évvel ezelőtt 20,5 százalékos eredményt értek el, amely 1949 óta a leggyengébb eredmény volt. A most elért 25,7 százalékos eredmény ehhez mérten komoly előrelépést jelent az előző választáshoz képest.

Nem járt azonban ilyen szerencsésen a baloldal más európai országokban.

Franciaországban a szocialista párt egyelőre semmi jelét nem mutatja annak, hogy talpra tudna állni a 2017-es választási vereség után. Ekkor ugyanis nem sikerült továbbjutnia az elnökválasztás második fordulójába –

parlamenti képviselőinek száma pedig 280-ról 30-ra, támogatottsága pedig 7,4 százalékára zuhant vissza országos szinten.

De egy másik „régimotoros” balközép kormánypárt, a holland munkáspárt (PvdA) népszerűsége is történelmi mélypontra zuhant 2017-ben.

A szavazatok kevesebb mint 6 százalékát sikerült megszereznie, és elvesztette képviselői háromnegyedét.

Ebből a bukásból pedig az idei választások alkalmával sem tudott kikecmeregni – maradt továbbra is kilenc képviselőjük a törvényhozásban.

A jövő hónapban esedékes csehországi választásokon a szociáldemokrata párt (CSSD) esetében szintén elképzelhető egy visszaesés – legalábbis az előrejelzések tükrében.

Népszerűségük csökkenése pedig a szocdemek parlamentbe való visszajutását is veszélyezteti.

A Cseh Köztársaságban jelenleg 5 százalék a parlamenti bejutási küszöbérték. Egyébként a CSSD az elmúlt hat választásból négyet megnyert, a maradék kettőn voksoláson pedig másodikként végzett.

Norvégiában – nyolc év ellenzékiség után – az idei választásokat megnyerő munkáspárt egy baloldali koalíció létrehozásáról tárgyal, amellyel magabiztosan uralhatja a törvényhozást.

A voksok 26,3 százalékát sikerült bezsebelnie a pártnak még tavasszal. Itt tehát erőteljes baloldali megerősödés volt tapasztalható.

Jelenleg balközép pártok vezetik Olaszország és Spanyolország koalíciós kormányait is, és úgy tűnik, elmondható ugyanez a Magyarországon létrejött összellenzékről is.

Európa egy lépés távolságból

Összességében elmondható, hogy a 2008-as gazdasági válság és következményei erőteljesen rontottak a hagyományos balközép pártok népszerűségi indexein összeurópai szinten. Az elemzések szerint

a szélsőjobboldali populista pártok eközben a válságból fakadó társadalmi elégedetlenséget kihasználva vonzották be magukhoz a balközép szavazók tömegeit.

Ugyanakkor a paletta másik oldalán egy új, antikapitalista, globalizációellenes szélsőbaloldal szintén előre tudott törni az évek során, ami ugyanúgy veszélyt jelent a balközép számára.

Európában a kis pártok egyre nagyobbak, a nagyobb, hagyományos „mainstream” kormánypártok pedig jellemzően gyengülnek.

Egykor stabilan zsebelték be a szavazatok akár 40 százalékát, most viszont a 20 százalékos támogatottság megőrzéséért küzdenek.

Az európai politika egyre töredezettebb.

Némely szakértő szerint mindezek után már a döntő kérdés nem az lesz, hogy a bal- vagy a jobboldal erősödik majd meg, hanem az, hogy melyik baloldali erő tudja maga alá gyűrni a többit.

A sikeres baloldali erők pedig nem szükségszerűen szociáldemokraták vagy balközép pártok, ahogy Németországban.

Az amerikai és francia választások után készült egyik elemzés rámutat arra, hogy a járványhelyzet miatt akár 15 százalékkal is nőhetett az úgynevezett „fősodratú” pártok támogatottsága

ezt nevezik a szakértők „biztonságba menekülésnek” a baj idején.

Ebben az időszakban pedig a balközép pártok nagyobb valószínűséggel tettek, illetve tesznek szert politikai előnyre a választók erős kormányzati intézmények és társadalmi egység iránti vágyaiból.

A Covid ily módon segíthetett visszaszorítani Európa jobboldali populista pártjait, melyek jelentős része vesztett támogatottságából a járvány idején.

(Guardian/Hetek)
 

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!