hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az uniós csúcsdráma: Kik a győztesek, és kik a vesztesek?
Megegyezett a 27 dühös ember
Az uniós csúcsdráma: Kik a győztesek, és kik a vesztesek?

Fotó: AP/John Thys

2020. 07. 22.
Kompromisszumra való hajlástól mentes tárgyaló-partnerek, pattanásig feszült politikusok és kontinensen belüli áthidalhatatlan-nak tűnő politikai különbségek – Bár sokáig úgy tűnt, hogy az uniós tagállamok álláspontjai messze állnak egymástól, kedd hajnalban mégis döntés született az Európai Unió következő hétéves pénzügyi keretter-véről és az ahhoz társuló gazdasági újjáépítési csomagról. De kik a győztesek, illetve vesztesek?

Négy hónapon keresztül tartó videódiplomáciát követően, első ízben most került sor Brüsszelben EU-csúcstalálkozóra, melynek vezetője nem más, mint Angela Merkel az EU legrégebben regnáló kormányfője volt. Európa legnagyobb gazdaságának kancellárja kollégáival a tárgyalások során nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy döntést hozzon a hét évre szóló 1,8 billió eurós költségvetésről.

A gordiuszi csomó

Bár a tárgyalások moderátorai, Charles Michel, Angela Merkel és Emmanuel Macron már májusban az asztalra helyezték a pénzügyi tervezetet, a kemény válaszokra csak most kerítettek sort az országok. A heves viták tárgyát az Európai Bizottság által javasolt „Új Nemzedék EU” (Next Generation EU) nevű gazdasági helyreállítási csomag és annak keretösszege képezte, melynek célja, hogy enyhítsen a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és társadalmi válságon az Európai Unión belül. Míg a programba foglalt kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, addig a támogatásokból minden tagország részesülhet. A legnagyobb ellensúlyt a tárgyalások során a „takarékos négyek”, Hollandia, Svédország, Norvégia és Ausztria szövetsége jelentette, akik időközben Finnországgal egészültek ki. Célkitűzésük volt, hogy a német–francia tengelyhatalmak által javasolt 750 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatások összegét 350 milliárd euróra faragják. Ez többé-kevésbé sikerült is, hiszen a felek végül 390 milliárd euróban egyeztek meg.

A nettó befizetők határozott álláspontja továbbá az volt, hogy a koronavírus támogatási alap, valamint az EU-költségvetés csökkentése mellett, a tagállamok közötti támogatások kiosztásának feltételeit környezetvédelmi fejlesztésekhez, jogállamisághoz és versenyképességhez kell kötni. A holland elképzelés szerint azoknak az országoknak tehát, amelyek anyagi támogatásban és hitelben részesülnének, vállalniuk kell azt, hogy gazdasági reformtervet dolgoznak ki és további strukturális reformokat hajtanak végre. Ez azonban egy külső befolyást engedne az adott ország gazdaságpolitikájába, ami a későbbiekben további feszültséget generálhat az uniós közösségben, és ami, ahogy már korábban láthattuk, 2008-ban is gazdasági válsághoz vezetett.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!