hetilap

Hetek hetilap vásárlás
"Pornland" - hogyan jutott el Portland a bibliák égetéséig?
Előbújtak a szélsőséges múlt árnyai
"Pornland" - hogyan jutott el Portland a bibliák égetéséig?

Forrás: AP/Noah Berger

2020. 08. 06.
Az oregoni Portland egy alig 650 ezer főt számláló város (agglomerációval 2,3 millió), mégis a címlapokra kerül a Black Lives Matter tüntetések óta. Legutóbb például azzal, hogy BLM-tüntetők augusztus 2-án Bibliákat égettek a nyílt utcán, egy nappal előtte pedig amerikai zászlót. pontosan mi vezetett ezekhez az eseményekhez?

A történet korábbról indul, mint azt a híradások sejtetik, ugyanis nem hagyható figyelmen kívül az északnyugati Oregon állam rasszista múltja. A 19. század közepén ugyan eltörölték a rabszolgaságot, de ezt követően sem maradhatott az államban három évnél tovább egy fekete bőrű ember, különben félévente 39 korbácsütéssel kellett büntetni, amíg el nem ment. Nem sokkal később még a belépésüket is megtiltották az állam területére; nem birtokolhattak semmit, és üzleti szerződéseket sem köthettek. Az 1900-as évek elején nagyon megerősödött a helyi Ku Klux Klan szervezet, ami csúcspontján mintegy 35 ezer főt számlált, és tagjai közt tudott több vezetőt is Oregonból. A második világháború és a szegregáció eltörlését kezdeményező polgárjogi mozgalom után sem ért véget a rasszizmus.

A rasszizmus tovább él

A ’80–90-es években skinhead neonáci csoportok kezdtek alakulni, a tagok 1988-ban megöltek egy etiópiai bevándorlót a városban. Ezt követően 1994-ben létrejött a Volks­front nevezetű neonáci szervezet (2007-ig működött), amelyhez több bűncselekmény is köthető – köztük egy zsinagóga megtámadása és számos ember­ölés is. Mi több, egy Mark Kruger nevű férfi rendőr századosi pozícióig jutott Portlandben úgy, hogy 2002-ben (akkor még rendőrtiszt-helyettesként) egy nyilvános parkban síremléket emelt öt náci katonának, akik közül az egyik SS-tiszt, egy másik pedig elítélt háborús bűnös volt. Mellékesen többször is náci egyenruhába öltözött, amit azzal magyarázott, hogy szereti a történelmet. A 2002-es népszavazáskor a lakosság 30 százaléka ellenezte, hogy a törvényekből kikerüljenek a rasszista megnevezések mint a „néger” vagy „fehérek”.

Napjainkra mindössze két nagyobb jobboldali mozgalom maradt a városban: a Proud Boys (Büszke Fiúk; nincs közük a Pride melegmozgalomhoz) és a Patriot Prayers (Hazafias Imák). Ezek konzervatív jobboldali csoportoknak vallják magukat, de megmozdulásaikon megjelennek neonácinak mondott „alt-right” csapatok is, emiatt a média előszeretettel illeti őket a szélsőjobboldali titulussal. A várost onnan ismerheti az olvasó, hogy nyaranta a jobboldali felvonulásoknál antifasiszták (Antifa) is rendszeresen megjelennek és tömegverekedések alakulnak ki. Az előbb említett Patriot Prayers vezetője, Joey Gibson 2017 óta 18 megmozdulást szervezett, de mindegyik alkalmon ellentüntetők is felbukkantak. Az Antifa nemcsak aktív, de erős jelenléttel is bír a városban.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!