A demokrácia alapvető problémája az, hogy egy erkölcsi, filozófiai, transzcendens tartalom nélküli eszme, így az éppen aktuális politikai rendszer „tölti föl” tartalommal. Ha történetesen ez a rendszer liberális, akkor az emberi jogok abszolutizálásának eszméje fog dominálni más világnézetekkel szemben. Ezért képesek egyesek még az iráni ajatollah rendszerét is részben demokratikusnak tekinteni, vagy képesek azt is teljesen demokratikusnak látni, ha egy állam törvényét figyelmen kívül hagyva tartanak meg olyan nyilvános rendezvényt, mint mondjuk a Budapest Pride.
Az imént említett előzetes problémafelvetésen túl a mai közéleti és legitimációs vitákban megjelenik egy fontos dilemma, aminek a demokráciáról alkotott felfogáshoz van köze. Nem mindegy ugyanis, hogy a demokráciát többségelvű módon vagy emberi jogi megközelítésből ragadjuk meg, azaz, hogy a többség akarata vagy emberi jogként felfogott jogkörök biztosítása a fontosabb számunkra.
Mindkettőnek van hajlama arra, hogy diktatórikussá váljék, de sem a többség, sem a kisebbség diktatúrája nem kívánatos. A liberális demokráciafelfogás jelenleg leginkább annak a veszélynek van kitéve, hogy bizonyos csoportjogok túlburjánzása révén kisebbségi totalitarizmus jön létre.
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Emlékezés az aradi hősökre
Kik érted haltak »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »