Lukács Géza, Gömör-Kishont vármegye főispánja. Visszahoznák a múltjelképeit?(Forrás: Fortepan, Adományozó: Gyimesi Kinga)
A vármegye több mint ezeréves magyar igazgatási kifejezés. Ez azonban korántsem jelent változatlanságot. Számos alkalommal lényegi átalakuláson mentek keresztül a vármegyék. E közigazgatási szervezetnek három fő korszakát és egyben típusát lehet megkülönböztetni, amelyek lényeges pontokon térnek el egymástól.
A „királyi vármegye” az államalapítástól a 13. századig állt fenn. Ezt követően alakult ki az úgynevezett „nemesi vármegye”, amely egészen 1848-ig működött. Az 1848-as forradalom következtében jelent meg a „polgári vármegye”, amely a szabadságharc leverését követő önkényuralmi időszak miatt csak az 1867-es kiegyezést követően nyerte el tényleges formáját, szerkezetét, és egészen 1944-ig állt fenn. Az 1945–1949 között kommunista irányítás alá került vármegyék megnevezése az 1949-es Alkotmányban megyére változott, majd 1950-ben, a tanácsrendszer bevezetésével végleg megszűntek.
Az első vármegyéket még István király hozta létre. Elhamarkodott lenne azonban azt gondolni, hogy ez a tény feltétlenül a vármegye elnevezés jelenkori fenntartása mellett szól. Államalapító királyunk ugyanis éppen nem a több száz éves hagyományok öncélú konzerválója volt, hanem nagy horderejű újítások bevezetője.
2022.07.01. (XXVI/26)
