Hajnali köd a kongói Sangha folyó felett. Az utolsó fehér foltok egyike volt Közép-Afrika.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
A Kongó folyó torkolatvidékén élő népekhez a 15. század végén portugálok érkeztek először Európából. A helyi virágzó királyság uralkodója nyitottan fogadta őket, a fia pedig I. Afonso néven már keresztény királyként kormányzott tovább.
A következő évtizedekben létrehozott cukornádültetvények művelése azonban intenzív munkát igényelt, és a portugálok tevékenysége a kereskedelemről és a térség katolizálásáról a rabszolgakereskedelemre váltott. Afonso panaszlevele a portugál királynál nem talált meghallgatásra, a következő három évszázadban ez a csapás tovább sújtotta a partvidéket. A hatalmas belső területeket az európai beavatkozás jobbára érintetlenül hagyta, amíg az ipari forradalom kiapadhatatlan nyersanyagigénye nem jelentkezett.
A leghíresebb korai felfedező, David Livingstone nemzeti hős lett Angliában, amikor az Egyenlítő magasságában óceántól óceánig átszelte a kontinenst, majd a korai 40-es évektől 30 éven át járta Afrikát. Miután úgy tűnt, nyoma veszett a vadonban, a New York Herald laptulajdonosa egy Henry M. Stanley nevű újságírót bízott meg a felfedező felkutatásával. Stanley nyolc hónap alatt akadt rá, és amikor 1872 tavaszán a távírdák szétkürtölték a hírt, arra a 30 éves belga uralkodó, II. Lipót is felfigyelt.
2022.08.12. (XXVI/32)
