Mindenki felkapta a fejét, amikor bejelentkeztél Afganisztánból, én különösen. Hétfőn még együtt dolgoztunk a keresztényüldözésekről szóló műsorodon, egy emigráns afgán tolmáccsal készült interjúdat fordítottam. Egy szót sem szóltál arról, hogy hová készülsz, aztán szerdán már Kabulból tudósítottál. Azokban a napokban mindenki ki akart onnan jutni, te hogyan jutottál be?
– Általában szeretem az exkluzív történeteket, és Afganisztánban ez több szempontból is megragadható. Nemcsak az amerikai kivonulás kapcsán érdekelt, bár nyilván ez volt a napi legfontosabb hír, hanem a globális biztonságpolitikáról és a migrációról is szól ez a helyszín. Amikor láttam, hogy elindul a káosz, egyből elkezdtem a szervezést. Amikor mi találkoztunk, már három napja dolgoztunk a bejutáson, de senkinek nem szólhattunk egy szót sem.
Biztonsági okból sem beszélhettem, meg az utolsó percig minden bizonytalan is volt. Nagyon sok papírt kellett összegyűjteni…
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »