hetilap

Évtizedek óta ismert jelenség a nyugati világban az önmagukat kereszténynek vallók arányszámának csökkenése. A Hetek is beszámolt arról, milyen sok egykori templomot kellett lebontani, eladni vagy éppen teljesen más célokra hasznosítani, mert megritkultak vagy akár el is fogytak a hívők, akik korábban az adott intézményt látogatták. Nagy-Britanniában az Economist adatai szerint az elmúlt évtizedben több mint 200 egyházi épületet kellett bezárni évente. A megmaradt épületek fenntartása is egyre nagyobb terhet jelent: az anglikán egyház szerint 1,3 milliárd dollár kellene a szükséges felújításokra a következő öt évben, ami a felekezet 2020-as költségvetésének a hétszerese.

A vallási felmérések terén etalonnak számító Egyesült Államokban a századfordulón szinte mindenki kereszténynek vallotta magát (mindössze 4 százalékot tett ki az összes többi kategória, beleértve a zsidókat, muszlimokat, agnosztikusokat és ateistákat), ám ez az arány az 1970-es években meredeken csökkenni kezdett, és az ezredfordulón már csak 82 százalék volt, míg 2020-ra tovább esett, 75 százalékra.

A nem nyugati világban fordított a trend: Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Közép-Afrikában a Pew Research Center adatai alapján 2010 és 2015 között több mint 100 millió fővel nőtt a keresztények száma. A csökkenés Európában viszont nemcsak arányaiban, hanem abszolút számokban is jelentkezik: ugyanebben az időszakban 5,6 millióval lett kevesebb keresztény.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek