Ami igazán megdöbbenést okozott a magyar közvéleményben az az, hogy azon kívül, hogy talán az is elvárható lett volna, hogy egy ilyen indítvány esetén szlovákok ellenszavazzanak, sőt hangosan tiltakozzanak, még magyar képviselők is megszavazták, köztük a Híd-Most párt frakciójának magyarjai, sőt már az is hősnek tűnik így utólag, aki tartózkodott. Hogy mi lehetett ennek az oka: vakság vagy ilyen szintű az etnikai elnyomás, ilyen erős a megfélemlítés, nem lehet tudni, de annyi biztosan kijelenthető, hogy akik úgy kerültek be a szlovák parlamentbe, hogy a magyar közösség érdek-képviseletét felvállalták, mint a Bugár Béla vezette Híd, azok vagy egyszerűen alkalmatlanok a maguk által vállalt feladat végrehajtására, vagy ami még rosszabb, csúnyán kijátszották a magyar közösséget. Mindenesetre azt biztosan lehet mondani, hogy a magyarságnak át kell gondolnia, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy megszervezze a kor kihívásainak megfelelő magyar érdek-képviseletet a szlovákiai politikai keretek között.
Az ügy egyébként egészen vicces lenne, ha nem lenne tragikus. A 2002-03-ban az ősellenség magyarok legnépszerűbb klubjában, a Fradiban játszó, előző évben a Slovanban gólkirály Tibor Jancula, mára már felfedezte magában a szlovák nemzetvédőt, és ő terjesztette be a külföldi himnuszok lejátszását hivatalos küldöttség hiányában tiltó jogszabály-tervezetet, amit a parlamenti vita során Dusan Tittel, volt szlovák válogatott játékos, egészített ki azzal, hogy az éneklést is tiltaná, mert életének legrettenetesebb élményei közé tartozik, amikor hallja, hogy a Dunaszerdahely 9000 magyar szurkolója énekli a magyar Himnuszt. Mi, ugyan eddig nem tudtuk, hogy az agresszív nacionalizmus tárgykörébe tartozna, hogy a magyarság könyörög Istenhez, még ha ez ebben az esetben inkább kulturális forma, nem élő ima, de azért mégis könyörgés Istenhez, a magyarság megáldásáért.
Jancula esetében nem tudjuk, hogy ez a magyarfóbia akkor alakult ki, amikor a Fradi felbontotta a szerződését, mert sérültként a vezetőség szerint ellógta a klub által rendelt rehabilitációs kezeléseket, vagy már életének legborzasztóbb élménye volt szlovák „hazafi”-ként a magyarok közt játszani s ezért is szabotálta el a vád szerint azt a félévet, amit itt töltött. Főleg borzasztó lehet neki, hogy volt játékostársai sem emlékeznek rá, kérdésre sem tudták azonosítani a személyét, pedig még egy gólt is lőtt. Dusan Tittelről is tudni kell, hogy a magyar csapat, a DAC játékosa volt, borzasztó lehetett neki már akkor a himnuszéneklést hallgatni, vagy eleve magyarokkal egy levegőt szívni, de biztos volt az a pénz.
2019.04.05.(XXIII/14)
