A valóban példátlan mértékű fagykár május 1-jére virradó éjjel csapott le a szőlő- és gyümölcsültetvényekre. A legnagyobb pusztítást az Alföldön végezte, éppen ott, ahol a szőlőtermés az országos mennyiség 40-45 százalékát adja. Az akár mínusz 7 Celsius-fokos hideg szó szerint „letarolta” az ültetvényeket, 70-100 százalékos károkat okozva. A gazdák panaszai ezúttal biztosan nem a magyar pesszimizmus számlájára írhatók, a baj valóban óriási. Nem véletlen, hogy voltak, akik sírva fakadtak a feketére fagyott ültetvények láttán.
Egyes becslések szerint a borászati ágazatban akár 30 milliárd forintos veszteség is keletkezhetett egyetlen éjszaka alatt, míg más források legalább 20 milliárd forintos kárt említenek csak a szőlőtermelésben. A gyümölcsösökben szintén jelentős a pusztítás, különösen az Alföld déli részén, ahol a rekordhideg szinte teljes terméskiesést okozhat bizonyos kultúrákban.
A helyzet társadalmi következményei sem elhanyagolhatók: több ezer család megélhetése került veszélybe. A szőlő- és gyümölcstermesztés számos térségben alapvető jövedelemforrás, így a mostani fagykár nemcsak az idei bevételeket érinti, hanem hosszabb távon is komoly gazdasági problémákat okozhat.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2026.05.08. (XXX/19)
