Miután a Covidot követő években megjelentek az első, nagy nyelvi modellekre épülő AI-chatbotok, mint például a ChatGPT, a Claude és a Gemini, alapjaikban változtak meg az emberiség jövőjéről alkotott elképzelések. A kezdeti modellek hatalmas technológiai áttörést jelentettek, a még nyilvánvaló hiányosságaik mellett; mára azonban minden állam versenyt fut, hogy lépést tudjon tartani nehezen korlátozható fejlődésükkel. Idén áprilisban az Anthropic nevű cég bemutatta a Claude Mythos 5 nevű modellt, amelyet azonban nem tettek elérhetővé az olyan komoly kiberbiztonsági kockázatai miatt, amelyekre jelenleg még nincs felkészülve a techszektor. A Mythos minden elképzelést felülmúló hatékonysággal tudja feltárni bármelyik védelmi rendszer sérülékenységeit, a Calif nevű kiberbiztonsági cég kutatóinak például igen rövid idő alatt sikerült feltörniük a biztonságáról híres Apple macOS-t.
Még figyelemreméltóbb, hogy az Economist cikkében megjelent egy Mark Warnertől, az amerikai Szenátus Hírszerzési Bizottságának alelnökétől származó állítás, amely szerint a Mythosnak sikerült csupán pár óra alatt behatolnia az NSA és az Egyesült Államok összes titkos rendszerébe; igaz, ez szimulált környezetben történt, felügyelet alatt.
A mesterséges intelligencia a hadviselésben is komoly változásokat hozott. A Wall Street Journal több forrásra hivatkozva azt állította, hogy a Pentagon egy másik Claude modell segítségét is igénybe vette januárban Nicolás Madurónak, Venezuela volt elnökének elfogásában. Ezek hatására egyre többekben, köztük magas beosztású állami dolgozók, illetve Szílicium-völgyi milliárdosok fejében fogalmazódik meg a jogos kérdés, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő (egyelőre) többnyire magáncégek vezetői közül kit lehet megbízni ilyen hatalommal. A nagy befolyású techvezérek közül is kiemelkedik a nagyközönség körében is jól ismert OpenAI vezér, Sam Altman.
2026.07.03. (XXX/27)
