Rendkívüli változások történhetnek 2026-ban, ezt az újév első napjai is megmutatták. Csatlakozzon Ön is a Hetek előfizetőihez, most akár nyerhet is! Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.
A visszaesés amúgy a KSH szerint is eléggé aggasztó képet fest: míg anno a ’80-as években sem túl sok – mintegy 12 percet – fordított naponta olvasásra az „átlag magyar”, addig 2024–2025 tájékára még ez a csekély mennyiség is csupán két percre zuhant…
A jelenségre a mai, rohanó világ és a modern techközeg mellett azért a médiatrendek is jócskán ráerősítenek. Több online médiumnál elterjedt már, hogy a felület számszerűsítve megadja, hány percig tart majd elolvasni az adott cikket. Úgy tűnik tehát, hogy olvasási hajlandóság azért van: inkább csak a rendelkezésre álló idő kevesebb és a közeg, no meg a tartalom változott meg jócskán. Ráadásul a könyv mint közvetítő közeg kevesebb helyre jut el, mint az online média vagy a TV. Míg előbbiek sokmilliós eléréseket produkálnak, addig a KSH-statisztikák szerint tavaly 1-1 sikerkönyvből is maximum 10-35 ezer példány jelent meg negyedévente.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2026.01.16. (XXX/3)
