Aktuálishetilap

Az egyik legösszetettebb és legnagyobb terhet hordozó testrészünk a lábunk: 26 csont, 33 ízület és több mint száz izom, ín és szalag dolgozik összehangoltan minden egyes lépésnél. Minden apró mozdulat mögött komoly izommunkák és idegi visszacsatolások zajlanak. Ha ezt a rendszert rosszul megválasztott cipőbe zárjuk, többet ártunk, mint használunk.

„Cipőre nem azért van szükségünk, mert az ember ne tudna megállni a saját lábán. Sőt, a lábunknak dolgoznia kell ahhoz, hogy egészséges legyen. A cipőnek alapesetben nem feladata, hogy ettől akár csak részben is megkímélje” – hangsúlyozza Kovács Andrea gyógytornász, a budapesti Mackórendelő tulajdonosa. Ezért a kisgyermekek esetében, amikor csak lehet, érdemes szabadon hagyni a lábat, ezzel segítve annak fejlődését. Ebben a korban még természetes, ha eleinte a bokák bedőlnek vagy a talp laposabb.

„Hároméves kor után már figyeljük, ha valakinek laposboltozata van, bedől a lába vagy gyengék a törzsizmai. Ilyenkor még lehet korrigálni, kamaszkorban már nehezebb” – figyelmeztet Kovács Andrea. Ez azért is fontos, mert a deformitásokat ugyan a test tudja kompenzálni, ám ez okozhat panaszokat más testrészekben, a térdben, a csípőben, a gerincben, de akár a nyakban is. A lúdtalp, a bokasüllyedés vagy a harántboltozat lesüllyedése ma már gyakori probléma. Ezek esetén természetesen érdemes speciális cipőt vagy kiegészítőt alkalmazni. „Egy jól megválasztott zselés talp vagy egy alátámasztó betét rengeteget segíthet. De adott esetben kineziológiai tapaszt is alkalmazhatunk, amelyet gyógytornász segítségével lehet helyesen felragasztani” – jegyzi meg a szakember.

Ha a lábunk alapvetően egészséges, akkor a cipőválasztásnál a fő szabály az, hogy a lábbelinek nem feladata, hogy helyettesítse a láb izmait. „Az lenne a legjobb, ha cipő nélkül járnánk, de mivel ez nem mindig lehetséges, olyan cipőt kell választanunk, ami a lehető legközelebb áll a természetes mozgáshoz” – mondja Kovács Andrea. A legfontosabb, hogy a cipő rugalmas legyen, ha ugyanis a talp merev, akkor nem követi le a járás biomechanikáját, és ez árt a szalagoknak, a térdnek és a csípőnek is. Emellett fontos a természetes anyaghasználat, hiszen napi sok órában viselünk cipőt. A rossz minőségű, szintetikus anyagok nem szellőznek, felforrósítják a lábat, és bőrproblémákat okozhatnak. A nagyon puha, gyorsan deformálódó cipők sem ideálisak, ugyanis ezeket könnyen kitapossuk. A választásnál azt is érdemes figyelembe venni, hogy milyen terepen járunk. Az aszfaltra más cipő kell, mint túrázáshoz vagy sportoláshoz. Ami a divat-, illetve alkalmi cipőket illeti, ezek nem minden esetben illeszkednek a láb természetes igényeihez – de ez inkább csak mindennapi viselet esetén okoz problémát.

Az utóbbi években egyre népszerűbbek az úgynevezett bare­foot, vagyis mezítlábas cipők. Ezek lényege, hogy a láb természetes mozgását nem korlátozzák, hanem támogatják. A bare­foot cipők laposak (zero drop), vagyis a sarok és az orr között nincs magasságkülönbség, vékony és hajlékony a talpuk, valamint széles orr-résszel készülnek, hogy a lábujjak szabadon mozoghassanak.

„A barefoot cipők lehetőséget adnak az izmoknak, hogy tegyék a dolgukat. Ha ilyen lábbelit választunk, érdemes fokozatosan hozzászoktatni magunkat, hiszen a lábunk elszokott már a természetes mozgástól” – magyarázza Kovács Andrea.

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a legtöbb ember naponta alig másfél órát jár cipőben, különösen az ülőmunkát végzők. Márpedig nagyon fontos, hogy használjuk a lábunkat. „A séta, a gyaloglás mindenképp segít. Aki sokat ül, próbáljon időnként felállni, járni egyet, de az állítható magasságú asztal is jó megoldás lehet” – mondja Kovács Andrea. Hozzáteszi: otthon is érdemes tornáztatni a lábunkat, mezítláb járkálni, egyensúlyozni, vagy akár tüskés talpmasszázsszőnyeget használni, amely stimulálja az idegvégződéseket.