Messiásvárás és mesék: mitől ilyen sikeres a Dűne?

Természetesen merő véletlen, hogy a nagy érdeklődéssel várt sci-fi eposz magyarországi bemutatója egybeesett az elmúlt évek legváratlanabb politikai debütálásával. A Dűne 2 galaktikus messiáskeresése mégis érdekes felhangot adott Magyar Péter közéleti zászlóbontásának, nem véletlen, hogy azonnal mémek is születtek belőle, sőt az egyik a március 15-i demonstráción is feltűnt: „Lisan al-Gaib” üdvözölte egy transzparens az Andrássy úton a magyar közélet heves vitákat kiváltó új szereplőjét. Magyar Péter szerepvállalásáról, a körülötte kialakult vitákról lapunkban külön cikkben is olvashatnak, Kulifai Máté tollából, itt és most maradjunk a Dűne messiásánál.

Nem egydimenziós szuperhős

Lisan al-Gaib, az arabként hangzó név jelentése a Dűne szerzője, Frank Herbert értelmezésében „A Külvilágból Szóló Hang”, akit a történet középpontjában álló távoli bolygó, az Arrakis sivatagi őslakói,

a fremenek évszázadok óta várnak, hogy megérkezik a csillagközi űrből. A hangzásbeli hasonlóság nem véletlen: a Dűne messiását úgy is emlegetik, mint a „Mahdi”. Ezt a nevet az iszlám vallásban is a jövőben várt messiással azonosítják (Irán ősi titka, Hetek, 2006. február 17.), míg Herbert regényében a fremenek nyelvén azt jelenti: „Az, Aki Elvezet a Paradicsomba”.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek