Mintha korunkban megnőtt volna az agymosás iránti „kereslet”. (Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Ebben a közegben érthetjük meg, hogyan is szerezhet magának helyet az év legbefolyásosabb személyei között egy olyan író, mint Sally Rooney.
Sally Rooney tavaly a New York Times Top100-as listáján az év legbefolyásosabb regényírójaként szerepelt. Az ír származású szerzőnek eddig három nagy sikerű kötete jelent meg: a Normális emberek, a Baráti beszélgetések és a Hová lettél, szép világ. Jellemzően mind olyan rétegnek íródtak, amelynek tagjai eleve nyitottak voltak az általa képviselt stílusra és ideológiákra – ám saját meglepetésére ennél szélesebb körben terjedtek el könyvei.
A népszerűség egyik oka talán, hogy meg sem próbál irodalmias lenni, lírához illően fogalmazni, nem csillogtatja a műveltségét és intelligenciáját, hanem egyszerű, hétköznapi nyelvezetet használ. Ebből fakadóan egészen úgy érződik, mintha közömbös lenne karakterei belső világa iránt, illetve mintha allergiás lenne az érzelmek kifejezésére. Ellentmondásos módon mindennapi, helyenként kifejezetten unalmas eseményeket használ gyors cselekmények kibontakoztatására. Erre példa a Baráti beszélgetésekből a Porter House Review által is idézett egyik jelenet:
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2023.10.20. (XXVII/42)
