Hetek Univerzum
Mit hozhat a jövő Erzsébet rekorduralkodása után?
Nagy kérdés, hogy az elhunyt uralkodó utódai fel tudnak-e nőni a feladathoz

Fotó: AP / Sang Tan

Mit hozhat a jövő Erzsébet rekorduralkodása után?
Nagy kérdés, hogy az elhunyt uralkodó utódai fel tudnak-e nőni a feladathoz
Elhunyt II. Erzsébet királynő, az Egyesült Királyság uralkodója. Vajon képesek lesznek-e az utódok megőrizni a monarchia népszerűségét a királynő halála után? 

Az alábbi cikk a Hetek közéleti hetilap 2022.05.20-i számában megjelent, azonos című írás aktualizált változata.

Csütörtökön elhunyt II. Erzsébet királynő, az Egyesült Királyság uralkodója. A királynőt életének 97., uralkodásának 71. esztendejében érte a halál nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában. Halálának pillanatától elsőszülött fia, a 73 esztendős eddigi trónörökös, Károly a brit uralkodó.

Az idén uralkodásának 70 éves jubileumát ünneplő II. Erzsébet már nem tudott beszédet mondani a brit parlament előtt, ami része szokott lenni a testület éves ülésszakát megnyitó ceremóniasorozatnak. A 95 éves királynő orvosai javaslatára fiának, Károlynak engedte át a feladatot. A walesi herceg anyja haláláig régensként vezette a monarchiát.

Generációs különbségek

A királynő egyébként az első uralkodó a brit történelemben, akinek az uralkodása ilyen hosszúra nyúlt, és ezt még azok az „alattvalók” is hatalmas eredménynek tartják, akik a monarchiát egyébként nem támogatják. Erzsébet személy szerint nagy népszerűségnek örvendett, és valóban nem kis „teljesítmény”, hogy már a harmadik olyan generáció is lassan családalapítási korba ér, akik mind elmondhatják, hogy az életük során ő ült Nagy-Britannia trónján.

A monarchia népszerűsége a három generáción belül azonban egyre kevésbé követi a királynőét. Országos átlagban még mindig 61 százalék tartja jónak ezt az intézményt, és csak 24 százalék váltaná fel tisztán képviseleti demokráciával, viszont az életkori megoszlás ezen belül már igencsak árnyalja a képet. A 65 év fölöttiek között az alkotmányos királyság fennmaradását támogatók aránya 81 százalék, ugyanakkor a 18–24 éves korosztályban csak 31 százalék, és ez a generáció már inkább csak választott politikusokra szavazna.

Kohéziós erő

A vita arról, hogy vajon melyik a jobb államforma, nem új keletű.

A monarchia támogatói szerint az uralkodó legitimitása sokkal nagyobb, mint egy választott elnöké vagy miniszterelnöké, aki szükségszerűen rendelkezik valamiféle politikai kötődéssel. Ráadásul az sem törvényszerű, hogy jobban megterhelje az államkincstárat, mint egy miniszterelnöki hivatal, ami egyelőre az egyik legerősebb ellene szóló érv a vitában. A brit királyi család éves költsége nagyjából 460 millió dollárt tesz ki, amihez képest például Németország elnöke „csak” 40 millió dollárba kerül évente.

A többi európai uralkodóház viszont messze nem emészt föl ilyen magas összegeket.

Fotó: AP / Scott Heppel
(Fotó: AP / Scott Heppel)

Támogatói ugyanakkor alapvetően tiszteletre méltónak és feddhetetlennek tartották a királynőt, ami viszont egyre kevésbé jellemzi a világ politikai elitjének nagy részét. A médiában gyakran fogalmazták meg az átlagpolgárok, hogy a királynő volt az, aki megtestesítette Nagy-Britannia méltóságát, és szilárdan helytállt, míg a választott politikusok gyakran hagyják cserben, ahelyett, hogy képviselnék őket.

Szigorú utódlási rend

Nagy kérdés azonban, hogy az elhunyt uralkodó utódai fel tudnak-e nőni a feladathoz, hogy a királyi család népszerűségét a jövőben is fenntartsák. Erzsébetet legidősebb fia, Károly herceg követi a trónon, amit még akkor sem lehet megváltoztatni, ha a walesi herceg a Windsor-ház egyik legkevésbé közkedvelt tagja.

A trón öröklésének sorrendjét még a királynő sem módosíthatta. Az 1701-es utódlási törvény ugyanis kimondja, hogy az előző uralkodótól csak közvetlen leszármazottja fejére szállhat a korona, akivel szemben még az is követelmény, hogy protestáns legyen. Ezeknek a feltételeknek Károly egyértelműen megfelel, így idősebb fia, Vilmos herceg akkor sem léphet a helyére, ha sokkal nagyobb népszerűségnek örvend.

Az tagadhatatlan, hogy Károly felkészült: négyéves kora óta, amióta anyja uralkodik, ő a trónörökös, és ez a szerep egész életét meghatározta. Testvérével, Anna hercegnővel együtt Károly vesz részt a legtöbb protokolláris rendezvényen, és már jó ideje külföldön is ő helyettesíti II. Erzsébetet.

A trón örökléséből még Diana hercegnőtől való botrányos válásával sem tudta magát kizárni. Az anglikán egyház szabályai igen szigorúak a házasságot és annak felbontását illetően, azt például csak 2002 óta engedélyezi, hogy olyan elvált személyek is a tagjai maradjanak, akik úgy kötnek új frigyet, hogy az előző házastársuk életben van. Ez lehetővé tette, hogy Károly megfeleljen a protestáns vallási kritériumnak annak ellenére, hogy még Diana végzetes balesete előtt feleségül vette akkori szeretőjét, az ugyancsak elvált Camilla Parker Bowlest.

A YouGov brit közvélemény-kutató felmérései alapján Károly herceg a famílián belül népszerűség szempontjából az alsó harmadba tartozik. Az övénél a közvetlen családtagokat tekintve csak a Jeffrey Epsteinnel való kapcsolata miatt fekete báránynak számító András herceg megítélése rosszabb (12 százalék), illetve Harryé – a herceg 32, a felesége, Meghan 24 százalékon áll. Károly elismertsége 50 százalék, míg feleségéé, Camilláé 40 százalék. Ezzel szemben II. Erzsébetet a britek 75, Vilmos herceget pedig 66 százaléka kedveli. Katalin, Vilmos felesége alig lemaradva követi őket 60 százalékkal, Erzsébet nemrégiben elhunyt férje, Fülöp herceg esetében pedig a mutató még mindig 64 százalékon áll.

A fiataloké a jövő?

Népszerűsége ellenére úgy tűnik, hogy Vilmos nem akarta siettetni, hogy király legyen, még akkor sem, ha erre lett volna törvényi lehetősége. A fiatal herceg hangsúlyozottan családcentrikus képet közvetít magáról, ami nyilván sokkal egyszerűbb, ha csak a gyermekeivel és feleségével kell törődnie, a 67 millió brit polgár gondja pedig nem nyomja a vállát.

Vilmos ugyanakkor könnyebben növelhetné a monarchia népszerűségét a fiatal generáció szemében, ami a felmérések alapján szükséges volna ahhoz, hogy a rendszer stabilitása ne kerüljön veszélybe. A fenntartása ugyanis nagy részben az adófizetők pénzéből történik, még úgy is, hogy saját birtokaikból is realizálnak bevételeket. Ha viszont a következő generáció nem akarja őket tovább támogatni, az akár válsághoz is vezethet.

A népszerűségi mutatóknak jót tett volna, ha a királyi család tőkét tudott volna kovácsolni Harry herceg házasságából is, ami jó eséllyel „modern” színben tüntethette volna fel a brit uralkodóházat.

A polgárok azonban, úgy tűnik, ennél mégis sokkal konzervatívabbak, és Meghan Markle, aki maga is elvált nőként házasodott be a királyi családba, egyáltalán nem tudta belopni úgy magát a britek szívébe, ahogy Katalinnak, de hozzá képest még Camillának is sikerült.

Fotó: AP / Andrew Matthews
Fotó: AP / Andrew Matthews

Katalin népszerűsége annak is köszönhető, hogy a szexista megjegyzések és a pletykalapok folyamatos nyomása ellenére állta a sarat, és nem derültek ki titkok, botrányok, amelyek foltot ejthettek volna a hírnevén. Meghan Markle azonban már a 2018-as esküvővel nagy hullámokat vert a brit társadalomban, amikor egy színes bőrű prédikátor Martin Luther Kinget idézte az esküvőn, és egy gospelkórus énekelte a Stand By Me-t a Westminster-apátságban. Markle apjának megjegyzései sem segítettek abban, hogy a brit társadalom jobban elfogadja a királyi család legújabb tagját.

Markle már a jegyességük alatt kifejezte, hogy nem tetszik neki az aranykalitka, annak ellenére, hogy engedelmesen törölte a közösségimédia-fiókjait, miután bejelentették házasulási szándékukat Harry herceggel. A királynő többször is felhívta a figyelmüket arra, hogy a királyi családhoz tartozni kötelességekkel is jár, amit Meghan az elejétől fogva nagyon nehezen fogadott el. Mivel nem tudott – vagy nem is akart – megfelelni az elvárásoknak, a közvélemény igen kritikusan viszonyult hozzá.

Harry és Meghan reakciói viszont sokat rontottak a helyzeten. A megjegyzések, melyek szerint a királyi család tagjai aggódtak volna afelől, hogy Harry gyermekei színes bőrűek lesznek, majd végül a külföldre menekülés végleg elidegenítették a herceget nemcsak a családjától, de a néptől is. Az sem volt szerencsés, hogy folyamatosan a környezetvédelemről beszéltek, de közben magánrepülőgépekkel utaztak.

A szakértők úgy vélik, hogy Vilmos és Katalin vállain nyugszik a monarchia jövője, és ezt Erzsébet is tudta. Sarah Gristwood történész szerint, aki könyvet is írt a királynőről, „az érintettek életkorából következően az az általános meglátás, hogy hosszú távon a brit királyság jövője inkább Vilmosról és Katalinról szól – szellemi szempontból, nem pedig a tényleges utódlás szempontjából.”

Az mindenesetre nem kizárt, hogy a 70 éves korszak lezárulta éles váltást jelenthet a brit monarchia számára.

Vissza a Hetek univerzumba
Aktuális hetilap
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!