A kérdést Jacob Hoekman holland újságíró tette fel június 20-i cikkében (When the human identity is only defined by the sexual self, Christian Network Europe). Pusztán a kereszténység hanyatlása és a szekularizáció következménye lenne ez? Vagy magának a kereszténységnek is köze van hozzá? Hoekman Tom Holland angol történészt idézi, aki szerint „a szexuális forradalom erkölcsisége” azért tudott a világnak ezen a részén esélyt kapni, mert a szeretet és az egyenlőség a kereszténység számára kiemelten fontos értékek.
Hoekman szerint a keresztények ráadásul mindig többre tartották a lelket a testnél, és a szexuális forradalom is a belső önmeghatározásra helyezi a hangsúlyt. Az LMBT-mozgalom céljainak elutasítását ma sokan úgy értelmezik, hogy az maguknak az LMBT-embereknek az elutasítása, hiszen ők a megélt belső valóságot az identitásuk lényegének tartják. Hoekman szerint ez azt igazolja, hogy nagyon mély jelenséggel van dolgunk, és hogy a szexuális forradalomnak valóban megágyazhatott a nyugati világ keresztény múltja.
Robert George konzervatív gondolkodó azonban a belső és a külső én radikális szétválasztását inkább „liberális gnoszticizmusnak” nevezi, és ha a szexuális forradalom sikerét szeretnénk megérteni, valószínűleg ez a jobb irány. A kereszténység fokozatos visszahúzódásával nem csupán ateista, naturalista és szekuláris tendenciák vették át a domináns szerepet a nyugati kultúra irányításában, de a gnoszticizmus is újjáéledt. A transzgender mozgalmat N. T. Wright brit keresztény teológus egyfajta modern kori gnoszticizmusnak nevezi. Évekkel ezelőtt a The Times főszerkesztőjének címzett nyílt levelében írta: „A nemi identitással kapcsolatos zavar egy modern, internet táplálta formája a gnoszticizmus ókori filozófiájának. A gnosztikus (az, aki »ismer«) felfedezte annak a titkát, hogy a megtévesztő külső látszat mögött »valójában ki vagyok«. Ez a teremtés jóságának, sőt magának a teremtett világnak, a természet világának a tagadását vonja magával. A természet azonban vissza szokott vágni, a valószínű áldozatok ebben az esetben pedig azok a sérülékeny és befolyásolható fiatalok, akik zavart felnőttekként fogják megfizetni a náluk idősebbek divatos képzelgéseit.”
2022.07.22. (XXVI/29)
