„Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a születéskor meghatározott nem számos esetben még biológiailag sem olyan egyértelmű, mint amilyennek első megközelítésben látszik” – szögezte le a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság nagy port kavart közleménye.
Transzgender témában korábban viszonylag világos tétel volt, hogy vannak olyan emberek, akiknek a nemi identitása (a „lelki neme”) nem egyezik meg a biológiai nemével. Az ebből fakadó stressz, szorongás, depresszió és egyéb pszichés tünetek gyűjtőneve a nemi szerep diszfória (nemi identitászavar). A transzneműek aránya amerikai egészségügyi becslések szerint a népesség legfeljebb 0,5 százalékára tehető. (Az USA 317 millió lakosából 1,5 millió.)
Tőlük eltérően elsősorban nem lelki, hanem biológiai okokból küzdenek nemi identitászavarral a nemi kromoszómarendellenességgel élők (például a Klinefelter- és Turner-szindrómások), illetve a köztes nemi jelleget hordozó interszexuálisok, akiknek magzati fejlődési rendellenességek folytán női és férfi nemi jellegeik egyaránt vannak (Swyer-szindróma, Morris-szindróma stb.). Mindezek előfordulási aránya az orvosi szakirodalom szerint legfeljebb 0,18 százalékra tehető.