Mióta a járvány miatt kiürültek a stadionok, mindenki azt latolgatja, hogy milyen hatással lesz majd a profi labdarúgásra a Covid. Egy év elmúltával mit lehet erre mondani?
– A válaszhoz érdemes a piaci működés tekintetében megkülönböztetni egymástól a futballvállalatokat. A hazai elemzők sokszor magától értetődőnek veszik, hogy a hivatásos labdarúgás piaci alapon működik – de ez már csak részben igaz. Egyre nagyobb számban jelennek meg ugyanis az olyan gazdasági modellek, amelyek nem feltétlenül, vagy nem teljesen piaci alapúak. És itt ne csak a Sahtar Donyeckre vagy a Ferencvárosra gondoljunk, hanem mondjuk a Paris Saint-Germainre vagy a Manchester Cityre, amelyeknél az UEFA is talált szabálytalanságokat a pénzügyi fairplay kapcsán.
Mindkét topcsapat esetében egyértelmű, hogy azok a pénzek, amelyek nem kifejezetten piaci tranzakciók mentén termelődtek, hatalmas versenyelőnyt jelentenek.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2021.03.19. (XXV/11)
