Hogyan lehet az, hogy szűk két éve még árvíz ellen kellett védekezni a Dunán, most pedig rendkívül alacsony a vízállás?
Amikor 2024-ben a Boris ciklon okozta árhullám levonult, és a töltéseken védekeztünk, a túloldalon már akkor is óriási aszály volt. Ez mindennél jobban megmutatja, hogy időben és térben egymás mellett is kialakulhat árvíz és aszály. Most viszont egész Európában – beleértve a Duna vízgyűjtőterületeit is – hatalmas a szárazság. Jelenleg 72 olyan európai folyó van, amelyen szélsőségesen vagy rekordmértékben alacsony a vízállás.
Magyarországon 2020 óta – a nagyjából átlagos 2023 kivételével – minden év csapadékszegényebb volt a szokásosnál. Öt-hat év alatt körülbelül egy teljes évnyi csapadék maradt el. A mostani nyár is rendkívül forró és száraz, talán még a 2022-esnél is rosszabb. Hatalmas anticiklonok – vagy ahogy a médiában nevezik, hőkupolák – terpeszkednek akár az egész kontinens fölött. Ezekben lefelé áramlik a levegő, ami gátolja a felhőképződést, a csapadékot hozó atlanti ciklonokat pedig észak felé térítik. Néhol így is kialakulhat egy-egy helyi zápor, ha a feláramlás erősebb a leszálló légmozgásnál, de ez csak kis területet érint.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »