Éles vita indult egy gázai háborúval kapcsolatos nyilatkozat kapcsán

Miközben globálisan egyre nő a feszültség és a zsidógyűlölet az Izrael elpusztítására felesküdött Hamász propagandakommunikációja mentén, illetve küszöbön áll egy palesztin állam egyoldalú elismerése az ENSZ-ben, magyar zsidó értelmiségiek egy nem is kis csoportja fontosnak tartotta petícióban világossá tenni: az izraeli–palesztin konfliktus „mindkét érintettjével” szolidarítanak, azaz az október 7-ei támadás zsidó áldozataival és „a Gázában ártatlanul elhunyt” áldozatokkal éppúgy, mint „a jelenleg is szenvedő zsidó túszokkal és gázai lakosokkal”. A szövegben a Hamászról és az iszlamista terrorról nem esik szó, a terrorszervezet által széles körben terjesztett „tudatos kiéheztetés” vádjáról annál inkább.

Petíció a közös emberiességért

„A palesztinok és zsidók közös emberiességéért” című petíció, melyet több száz, saját bevallása szerint ateista, keresztény és vallástartó zsidó értelmiségi jegyez, nagy vitát generált a magyarországi zsidóság köreiben. A szövegben többek között leszögezik: „Sok mindenben különbözünk, de egyvalamiben egyetértünk: a jelenlegi izraeli kormány és a magyarországi közbeszédben meghatározó hangú hazai zsidó szervezetek, véleményformálók egyoldalú, szélsőséges megnyilvánulásai nem képviselik a véleményünket” – majd kifejezik, látják az izraeli családokat, akik lassan két éve várják túszként elhurcolt szeretteik hazatérését, és a gázai „százezreket”, akik „hónapok brutális pusztítása után már egy tudatos kiéheztetéstől is szenvednek”.

Világossá teszik, hogy „mindkét oldalon emberek élnek, akik ugyanarra vágynak: biztonságra, szabadságra, méltóságra”. Aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy „tűzszünetért és békéért kiálló tüntetések” – melyek számos nyugati országban erőszakos cselekményekhez és terrorszervezetek éltetéséhez vezetnek – nem megengedettek Magyarországon, és hogy a gyakran Hamász-számokkal, képekkel operáló „független magyar sajtót támadják”, illetve a nemzetközi jogvédő szervezetek szakmai véleményét „semmibe veszik”. Úgy látják, a hazai közbeszéd csak a legszélsőségesebb hangokat erősíti fel, és rajtuk keresztül démonizálja a „másik” oldalt, tehát, ahogy Netanjahu nem egyenlő a zsidósággal, a Hamász sem a palesztin emberekkel.